A 23 megyei jogú város közül az október 13-ai választások előtt mindössze négy helyen van ellenzéki polgármester. Lakosságszámot tekintve ez a megyei jogú városok 15 százalékát jelenti. Sok helyen ugyan a regnáló polgármester személye felülírja a pártpreferenciákat, de konzervatív becslések alapján is várható, hogy több településen képes lesz az ellenzék megfordítani a jelenlegi erőviszonyokat. Ezzel akár a megyei jogú városokban élők egyharmada ellenzéki polgármester "irányítása" alá kerül. Ez pedig politikai lehetőséget jelentene arra, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt alternatívát, kormányzóképességet mutassanak fel a választók előtt - véli a Policy Agenda (PA) elemzői.

A települések politikai mozgásterét, erejét többi között az mutatja, hogy mekkora forrásokat tud szakpolitikai, gazdaságfejlesztési célok érdekében mozgósítani. Ennek elemzése érdekében a 2015-2019-as évek költségvetéseit nézték végig a 23 megyei jogú városban. (A 2015-2018 közötti időszakra a zárszámadásokat, 2019-re pedig a költségvetési tervet nézték.) Ez alapján az látszik, hogy a megyei jogú városok 4.050 milliárd forint kiadás felett rendelkeztek.

Kapcsolódó

Miközben e településeken 2015-2018 között évente átlagosan 720 milliárd forintot költöttek el összesen, addig a 2019-es tervekben ennél 62 százalékkal többet (1163 milliárd forint). A választás előtt érezhetően választási költségvetések készültek - állapították meg a kutatók.

Győr kivételével minden településen a választási évben több pénzt költöttek el, mint az azt megelőző négy év átlaga. Nagykanizsa kiemelkedik a többi megyei jogú város közül, mivel a terveik szerint több mint négyszer annyi pénzt költenek el 2019-ben, mint a 2015-2018-as időszak éves átlagában. Természetesen az csak jövőre derül ki, hogy mekkora is volt a tényleges forrásfelhasználás.

A választási kampányban a kormánypártoknak az egyik folyamatosan visszatérő üzenete, hogy nehezebb azon települések helyzete, ahol nem kormánypárti lesz a polgármester. Ez a kérdés már a 2014-es választások idején is előkerült.

A PA elemzői megnézték, hogy a lakosság arányában a kiadásoknál milyen az erősorrend az egyes települések között. Az utolsó három helyezett mindegyike kormánypárti (Nagykanizsa, Miskolc, Pécs), a hátulról negyedik helyezett Szombathely pedig éppen billegő körzetnek számít.

Ezzel együtt az önkormányzatok számára rendelkezésre álló kiadási összegek nagysága és a kormány prioritásai között lehet kapcsolat. A fejlesztési pénzek ugyan nagyrészt az EU-tól érkezik, de ezek elosztása felett a kormányzatnak meghatározó befolyása van. Ugyanakkor sem politikai, sem gazdasági értelemben nem engedheti meg a kormány, hogy kizárjon ellenzéki vezetésű településeket a fejlesztési forrásokból - olvasható az elemzésben.

Ez ugyanis saját, ott lévő szavazótáborát is elidegenítheti, illetve az ott lévő gazdasági szereplőket is akár olyan lépésre késztetheti, amely a nemzetgazdaság szempontjából is károsak lehetnek. Az adatok is ezt támasztják alá. Amennyiben pedig elfogynak a mostani EU-s támogatások, akkor még kevésbé lesz lehetősége a kormánynak arra, hogy politikai preferenciák alapján irányítsa a forrásokat.