Az elmúlt napokban a PSZÁF-elnök Kúriának írt szakmai véleménye a devizahitelezéssel kapcsolatban nagy visszhangot váltott ki, ám a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint az azt közlő médiumok félreértették a levelet. A PSZÁF a levél keletkezésével kapcsolatban azt közölte, hogy a Kúria kereste meg abból a célból, hogy a felügyelet bizonyos kérdésekben adjon szakmai véleményt a devizahiteles perekkel foglalkozó bíráknak. A felügyelet ennek a kúriai megkeresésnek eleget téve, és nem belső indítékból fogalmazta meg szakmai álláspontját a feltett kérdésekben - hangsúlyozza a PSZÁF.

"A Kúria kérdései szövegszerűen szerepelnek a levélben. A kérdések egy része közgazdasági, banküzemi tényekre, összefüggésekre, más részük jogi jellegű információkra irányul. A kérdésekből egyértelműen látható, hogy a Kúria maga tett fel olyan kérdést, amely az egyes lehetséges bírói döntések gazdasági hatásaira, következményeire kérdez rá" - olvasható a PSZÁF közleményében, amelyben azt is hozzáteszi az intézmény, hogy a Felügyelet csupán ezen kérdésekre adott szakmai válaszokat.

"Ezért súlyosan téves minden olyan feltételezés, amely szerint a felügyeletnek szándékában állt volna bármilyen módon befolyásolni a bírói kart ítélkezése során" - szögezi le a PSZÁF.

A felügyelet a szóban forgó leveléből konkrétan idézi azt a részt, amely az egyik válaszának bevezetéseképpen arra hívta fel a figyelmet, hogy nem tart helytállónak semmiféle olyan megközelítést, amely valamely döntést annak várható következményei alapján kíván meghozni.

"Összességében tehát nem tartjuk helytállónak az olyan általánosító jogi megközelítéseket, amelyek ezen devizaalapú hitelszerződéseket sommásan tekintenék jogszabályba ütközőnek. Ezért tartjuk félreértésre alkalmasnak azokat a számításokat, amelyek a részleges/teljes érvénytelenné nyilvánítás, illetve az eredeti állapot valamikénti helyreállítása, mint megfelelő jogi döntés megalapozása érdekében az egyes lehetséges kimenetek gazdasági következményeit latolgatják. Ehelyett - fenntartva azon álláspontunkat, hogy általában véve ez a szerződéstípus nem volt jogellenes - azt tartjuk helytálló megközelítésnek, ha minden egyes peres ügyet egyenként, a szerződés betűjét vizsgálva, az esetleges jogellenes szerződési feltételekhez egyenkénti (adekvát) jogkövetkezményeket rendelve történik meg az egyedi jogviták eldöntése. Természetesen, mivel ezeket a devizaalapú hitelszerződéseket annak idején a bankok tömegesen kötötték, messze nem zárható ki, hogy számos olyan egyedi szerződés született, amely valamely kisebb-nagyobb jogi hibában szenved. Ezeket a jogi hibákat nyilvánvalóan - a jogszabályok keretei között - orvosolni kell. Így nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy számos olyan ítélet születhet, amely részben a felperesnek, részben az alperesnek ad igazat az egyedi kereseti kérelmek szintjén. Ezen aprólékos jogalkalmazói tevékenység mentén várhatóan sok devizahitel adós számára születhet kisebb-nagyobb mértékben anyagilag kedvező hatással járó döntés. Akár az is elképzelhető, hogy egyedi esetekben magát a szerződést is semmissé kell nyilvánítani, ha ennek törvényi feltételei fennállnak. Mindezen aprólékos, alapos, körültekintő, a részleteket pontosan feltáró és értékelő ítélkezési tevékenységet azonban nem pótolhatja semmilyen általánosító, a deviza alapú szerződéseket bármely sommás előfeltételezéssel szemlélő döntéshozatal."

A PSZÁF a fenti gondolatmenettel kapcsolatban bizonyos, hogy azt a Kúria is osztja. A közlemény végül leszögezi: "a felügyelet nem a bankok vagy a fogyasztók ellenében vagy érdekében, hanem a felügyelet feladatait és a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának feltételeit meghatározó jogszabályokra alapozva, az általuk nyújtott jogi kereteken belül fogalmazta meg jogi, szakmai véleményét".