Az 539 panaszbeadványból 420 érintette a bankokat, a többi bejelentés a pénzügyi vállalkozásokat, a takarékszövetkezeteket, a befektetési vállalkozások működését kifogásolta. A panaszok ötöde volt megalapozott - áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jelentésében, amely rámutat: a pénz-és tőkepiacot érintő panaszok száma az előző negyedévhez képest jelentősen, mintegy 28, az előző év hasonló időszakához viszonyítva pedig kiugró mértékben, 56 százalékkal nőtt. A panaszok mennyiségi növekedése részben abból adódik, hogy az ügyfelek tájékozottsága a panasztétel, illetve az érdekérvényesítés lehetőségeinek tekintetében folyamatosan bővül, valamint az elektronikus levelezéssel az ügyfelek igénybe vehető eszköztára nő, egyben egyszerűsödik. A méltányosságra apelláló beadványok száma – sokszor a banki szféra közismerten nagy nyereségességére való hivatkozással – ugyancsak növekedést mutat. Negyedéves összevetés alapján nem tapasztalható változás a panaszok típusa szerinti bontás szerint, ugyanakkor a hosszabb távú visszatekintésből kiderül, hogy a tájékoztatási hiányosságokra utaló, és az ügyfeleket terhelő kondíciók (jutalékok, költségek) mértékét kifogásoló panaszok száma emelkedik. A panaszok döntő része az ügyfelek tájékozatlanságából, hiányos ismereteiből, harmaduk pedig a panaszolt intézmény által nyújtott általános vagy konkrét ügylethez kapcsolódó tájékoztatás hiányosságából ered. A tájékoztatási hiányosságok felszámolása érdekében egyes intézmények már intézkedtek. Összességében megállapítható, hogy a nehezen áttekinthető, egyre összetettebb banki, vagy lízingkonstrukciók szaporodásával az általános ügyféltájékozottság „lépéshátránya” nem csökken. A biztosítási szektor érintő beadványok több mint felében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat kifogásolták az ügyfelek. Az életbiztosításokra ékezett panaszok aránya 20 százalékos volt, majd lakásbiztosítások és casco-biztosítások következnek 11, illetve 8 százalékkal.
QP | Quality Placement