A döntést az Európai Parlament februárban jelentette be egy nagyobb csomag részeként, amelyben a teherautókra vonatkozó döntések is szerepelnek. Ki kell vezetni például az időalapú matricákat minden tagállamban és a megtett út alapján kell díjat szedni (Magyarországon ez már működik "e-Útdíj" néven 2013 óta, és a 3,5 tonna feletti tehergépjárművekre vonatkozik).

Ezt 2030-ig kell bevezetni mindenhol.

Kapcsolódó

A díjak változnak a tehergépkocsik környezetterhelésétől, széndioxid-kibocsátástól függően. Fontos változás, hogy ezt ki fogják terjeszteni a buszokra és a személyautókra is, vagyis Magyarországon is lehetnek majd differenciált díjak. Jelenleg a buszok és a személyautók az e-Martrica rendszerben fizetnek az úthasználatért.

Bár logikusnak tűnik, hogy ha valaki csak egy napig használja a sztrádát, akkor ne fizessen 10 napot, a dolog nem ilyen egyszerű és vannak is ellenzői is.

Bartal Tamás a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) vezérigazgatója a lapunknak tavaly ősszel adott interjújában is érintette a témát és azzal érvelt, hogy más országban sincs nagyon 7-10 napnál rövidebb jogosultság. Korábban létezett négynapos matrica, amely azonban a magyar utakat tranzitként, hosszabb viszonylatokban igénybe vevő úthasználókat hozta kedvezőbb helyzetbe, amivel a terhek viselését igazságtalanná tette.

A díjbeszedés rendszerének működtetése is pénzbe kerül, éppen ezért nem lehet nagyon alacsonyra belőni egy egynapos matrica díját. Bár még semmilyen információ nincs az új termék áráról, kicsi az esélye, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egyszerűen elosztaná a 10 napos matrica árát és 382 forintot kérne érte. Ár-érték arányban most is jobban megéri hosszabb távra vásárolni.

Korábban Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának vezetője az Indexnek azt mondta, hogy az egynapos matrica visszalépést jelenthet a megtett úttal arányos rendszer felé. Ez pedig környezetvédelmi szempontból hátrányos lenne, mert ahhoz vezetne, hogy sokan elkerülnék a fizetős szakaszokat, és megnőne a forgalom a lakott területen belül. A váltás persze nem törvényszerű, de szerinte biztos, hogy az egynapos matrica átmenet a kettő között, és nagy lépés az utóbbi irányába.

A Pulzus Kutató lapunk megbízására megkérdezte az autósokat, hogy változtatná meg e-matrica-vásárlási szokásaikat egy egynapos jogosultság.

A relatív többség, amely ebben az esetben 39 százalékot jelent azt mondta, hogy ezt fogja vásárolni a 10 napos helyett. Mintegy 34 százalék viszont attól teszi függővé hogy egy hétvégi utazásnál érdemben tud-e spórolni. Egy péntektől vasárnapig tartó útnál ez releváns kérdés, hiszen ha például 1000 forintra lövik be az árát akkor - a kényelmi díjakkal is számolva - egyáltalán nem biztos, hogy érdemes három egynapos matricát venni.

A fizetős utakat használó autósok 16 százalékának tökéletesen megfelelnek a megyei matricák, 11 százalék pedig éveset vesz.

A kor szerinti bontásból az derül ki, hogy az idősebb sofőrök veszik szívesebben a hosszabb távú jogosultságokat, így az országos éves és megyei matricákat. Az ő körükben kevésbé lesz vonzó az egynapos lehetőség.

Az iskolai végzettség szerinti szűrés azt mutatja, hogy az alapfokú végzettségűek kedvelik jobban az éves jogosultságokat, az egynapos matrica pedig vonzó lehet a diplomásoknak, de csak akkor, ha egy hétvégi kiruccanás alkalmával tudnak spórolni.

Eközben a budapestiek veszik a legnagyobb számban az éves matricákat, míg a megyei a községekben népszerűbb.

Az egynapos matricákat a megyei jogú városok lakói tarják a leginkább hasznosnak, de a kisebb városokban is népszerű lehet, ha nem lesz túlárazva.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.