2020-ban 133 ezer utast pótdíjaztak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) ellenőrei, ami az öt évvel ezelőtti adat mintegy egyharmada: 2015-ben a jegyvizsgálóknak még 364 ezer közlekedő adatait kellett felvenniük.

Bár az alacsony tavalyi esetszám nyilvánvalóan a koronavírusnak tulajdonítható, hiszen sokkal kevesebben utaztak, mint 2019-ben, a BKK korábban is csökkenést regisztrált.

Az utasok jegy- és bérletvásárlási hajlandóságához jelentősen hozzájárul, hogy a BKK egyre több autóbuszjáraton vezeti be az első ajtós felszállási rendszert. Ezeken a járatokon a járművezető az utasok felszállásakor ellenőrzi, hogy rendelkeznek-e érvényes jeggyel, bérlettel, utazásra jogosító okmánnyal.

A BKK még 2015-ben döntött úgy, hogy szigorúbban lép fel az érvényes jegy és bérlet nélkül utazókkal szemben. Ezzel párhuzamosan hatékonyabbá tette az ellenőrzést és a pótdíjtartozási eljárásokat is. A szigorúbb követeléskezelésnek köszönhetően évente több tízezer fizetési meghagyást és végrehajtási eljárást indít a BKK azokkal szemben, akik jegy és bérlet nélkül veszik igénybe a közösségi közlekedési szolgáltatásokat. 2015 és 2020 között a BKK több mint 200 ezer fizetési meghagyást és több mint 146 ezer végrehajtási eljárást kezdeményezett a nem fizető utasokkal.

Figyelnek a jelekre

A BKK nemrég azt is elárulta, hogy mire figyelnek az ellenőrök, mik azok a jelek, amelyek lebuktatják a bliccelőket.

Ezek a következők:

  • Elvörösödés az ellenőrök láttán
  • Kétségbeesett tekintet
  • Félelem kompenzálása mosolygással
  • Pótcselekvés a nyugodtság látszatának fenntartásáért
  • Enyhén görnyedt, védekező testtartás

A Pulzus reprezentatív kutatásából - amelyet a Napi.hu megbízásából készített - az derül ki, hogy országosan az emberek 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem bliccel a tömegközlekedési eszközökön (helyi, helyközi, vasút, stb.), 22 százalék ritkán, 6 százalék pedig rendszeresen. A magyardék 19 százalék nem jár tömegközlekedéssel.

Ez a kép teljesen más, ha a válaszadókat lakóhely szerint szűrjük. Budapesten csak az emberek 44 százaléka nem szokott bliccelni, 38 ritkán, 7 pedig rendszeresen. Vagyis többen vannak azok, akik megszegik az utazási szabályokat, mint akik saját bevallásuk szerint soha nem tesznek ilyet.

A budapestiek 11 százaléka nem utazik tömegközlekedéssel.

A leginkább szabálytisztelők a megyeszékhelyen élők, majd a kisebb városok lakói következnek, végül pedig a falvak lakói. Nekik már csak 49 százalékuk mondta, hogy soha nem bliccel.

Törésvonal a fiatalok és az idősek között

A 18-39 évesek 33 százaléka néha, 9 százaléka pedig gyakran bliccel és csak 42 százalékuk tartja be mindig a szabályokat.

Ezzel szemben a középkorúak és a 60 felettiek közel 60 százaléka soha nem száll fel jegy vagy bérlet nélkül a tömegközlekedési eszközökre. Utóbbiak körében ez nem is csoda, hiszen 65 év felett az emberek már ingyen utazhatnak, vagyis a bliccelés nem jöhet szóba.

Az iskolai végzettség szerinti bontásból az derül ki, hogy a soha nem bliccelők között nincs különbség a diplomások, az érettségizettek és az alapfokú végzettségűek között.

A különbség abból adódik, hogy miközben a diplomásoknak csak 9 százaléka állította, hogy soha nem tömegközlekedik, az alacsonyabb végzettségűeknél az az arány már 19-22 százalék.

Ez a különbség pedig érdekes módos a ritkán bliccelőknél csapódik le: ugyanis lényegesen több diplomás vallotta be, hogy olykor-olykor nem vesz jegyet, mint ahány alapfokú végzettségű.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

A férfiak többet kockáztatnak

A férfiak között jóval többen bliccelnek rendszeresen, mint nők körében, a ritkán kockáztatók között ugyanakkor a nők vannak többségben.

A férfiak saját bevallásuk szerint többet utaznak tömegközlekedéssel.