A szakértői vélemények és a hivatalos számítások ellenére a magyarok többsége (59 százaléka) úgy érzi, a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válság miatt az utóbbi egy esztendőben két számjegyű mértékben, azaz több mint tíz százalékkal emelkedtek az árak a mindennapokban - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss reprezentatív közvélemény-kutatásból.

Az eredmények alapján a  válaszadók bő negyede (egészen pontosan 28 százaléka) számol be arról, hogy megítélése szerint 6-10 százalék közötti volt az egyéves drágulás, míg további 10 százalék érzékelt kis mértékű, 1-5 százalék közötti növekedést.

QP | Quality Placement

A friss, országosan reprezentatív felmérésben csupán a magyarok 2 százaléka (azaz csupán minden ötvenedik) mondta azt, hogy szerinte nem nőttek árak a mindennapokban, további 1 százalék szerint egyenesen csökkentek.

A most publikált kutatásból az is kiderül, hogy csupán minimális különbségek vannak a nemek árérzékenysége között: Magyarországon a nők 60 százaléka, míg a férfiak 58 százaléka számolt be arról, hogy az utóbbi egy esztendőben a mindennapokban két számjegyű mértékben nőttek az árak. A közepes mértékű - de a hivatalos fogyasztói inflációt így is érdemben meghaladó -, azaz 6-10 százalék közötti drágulásról a férfiak 31 százaléka, a nők 26 százaléka számolt be.

A két nem képviselői közül ugyanannyian (10 százalék) mondták azt, hogy kis (1-5 százalék közötti) drágulást érzékeltek, míg a változatlan érzékelt árindexről beszámolók aránya a férfiaknál 1 százalék, a nők körében pedig 3 százalék volt.

Lapunk mostani megkérdezésének apropóját az adta, hogy a 2020 őszi lassulás után a KSH számításai szerint 2021. februárja óta újra a jegybank által megcélzott inflációs sáv 3 százalékos közepét meghaladó szintre gyorsult a pénzromlás üteme, sőt a kedden megjelenő áprilisi adat váratlanul magas lett és felülmúlta az 5 százalékot is.

A piaci elemzők szerint a következő hónapokban az infláció részben a bázishatás miatt, vagyis a tavaly tavasszal bezuhanó infláció eredményeként gyorsul. Emellett a jövedékiadó-köteles termékek, köztük a dohánytermékek drágulása, valamint az olaj és az üzemanyagok árának emelkedése is felfelé húzza az indexet ezekben a hónapokban.

Beindul a gazdaság és a drágulás is

A kormány friss előrejelzése - ezt tükrözi a friss konvergenciaprogram és a parlamentnek benyújtott 2022-es költségvetési törvényjavaslat egyaránt - azzal számol, hogy 2021 egészében 3,6 százalékkal, majd 2022-ben már csupán 3 százalék lesz a fogyasztói infláció éves mértéke – a 2020-as 3,3 százalék után. A pénzügyi tárca szerint idén a járvány előtti időszaknál alacsonyabb kereslet mérsékelt árnyomást eredményez és a világgazdasági árak is - egy-két szegmens, mint például a távmunkát támogató eszközök kivételével - lefelé mennek, ám ezt a hatást kiolthatja a forint elmúlt időszakban bekövetkezett gyengülése. Ráadásul felfelé mutató kockázatot jelent a vártnál magasabb olajár. A kilábalással párhuzamosan megjelenő keresletnövekedés pedig az árakban is megjelenhet.

Az MNB legutóbbi, március végi inflációs jelentésében a jegybanki stáb úgy kalkulált, hogy 2021 egészében a fogyasztói árak átlagosan 3,8-3,9 százalékkal nőhetnek, majd jövőre 2,9-3,0 százalékra lassulhat a tempó az alapeseti forgatókönyv szerint. Az MNB elemzői szerint ugyanis az árazási döntéseket a koronavírus-járvány megjelenését követően nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte - ez a változékonyság pedig a következő negyedévekben is várhatóan fennmarad. Az infláció második negyedévi emelkedésében kínálati, költségoldali hatások és adóintézkedések játszanak szerepet, ezt követően 2021 második felében várhatóan újból mérséklődik az árdinamika. Az infláció emelkedését elsősorban az üzemanyagárak és a dohánytermékeket érintő jövedéki adó további növelése okozza, de szerepet játszik benne a gazdaság újraindításából eredő, tavaly nyárihoz hasonló inflációs hatás is.

A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat is a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi - írta a márciusi inflációs adatok nyomán az MNB gyorselemzése. Eszerint a mutató márciusban a korábbi hónapokhoz képest csökkent, akkor az inflációs várakozások sávja a grafikon alapján 2 és 6 százalék között volt.

Ráadásul az infláció számításához használt, a KSH által használt termékkosár továbbra is eltér a lakosság tényleges fogyasztásától. Egy adott évben a KSH az általa alkalmazott fogyasztói kosarat a két évvel korábbi fogyasztási szerkezet alapján rakja össze, összhangban az Eurostat-előírásokkal. Ez azt jelenti, hogy a súlyok 2021-ben alapvetően a 2019-es fogyasztási szerkezetnek megfelelőek. A súlyokat - amelyek az év minden hónapjában azonosak - részben a GDP fogyasztási oldalának adataiból, részben a háztartás-statisztikai költségvetési felvételekből, azaz a megkérdezett családok naplóiból számítják ki.

A fiatalok szerint kisebb az áremelkedés

A Napi.hu számára készített friss felmérés szerint különösen a középkorúak (40-59 évesek) érzékeltek a két számjegyű drágulást: amíg ugyanis a 60 felettiek körében ez az arány 62 százalék, addig a középkorúaknál 71 százalék, míg a fiataloknál (18-39 évesek) 46 százalék. A nyugdíjas fogyasztói kosár idén január-márciusban átlagosan 3,1 százalékkal drágult.

A közepes mértékű (6-10 százalékos) áremelkedésről beszámolóknál az arány fordított, azaz a fiatalok körében gyakoribb (37 százalék), míg az időseknél 26 százalék. A kis (1-5 százalékos) érzékelt drágulásról beszámolóknál a legmagasabb (13 százalék) a fiatalok súlya.

Az iskolai végzettség szerint ebben a kérdésben némi különbséget talált a Pulzus kutatása. Mivel Magyarországon a magasabb végzettség érdemben magasabb várható jövedelmet is jelent, nem meglepő, hogy a diplomások körében a legkisebb a két számjegyű fogyasztói inflációról beszámolók aránya, de még itt is 52 százalék - azaz meghaladja az ötven százalékot.

Ehhez képest az alapfokú végzettségűek körében érdemben nagyobb (65 százalék), míg a középfokú végzettségűeknél 54 százalékos arányt mértek.

Az érzékelt drágulás kérdésében szintén nincs nagy eltérés a budapestiek, valamint az ország más részén élők véleménye között.

A településtípus szerinti bontás alapján ugyanis a fővárosban élők kétharmada (66 százaléka) érzékelte úgy, hogy az utóbbi egy esztendőben a mindennapokban két számjegyű mértékben nőttek az árak, míg a többi településtípusban ez az érték 56 és 61 százalék között mozog.

A közepes (6-10 százalékos) mértékű drágulásról beszámolóknál a megyeszékhelyen élők körében a legnagyobb (31 százalék), míg a fővárosban élőknél a legkisebb (25 százalék). A stagnáló vagy kissé emelkedő árakról beszámolók arány a községekben a legmagasabb (14 százalék), míg a városokban a legalacsonyabb (9 százalék).

A tavalyi hasonló kutatásunk adatai itt olvashatók.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.