Durvul a koronavírus-járvány negyedik hulláma Magyarországon, az oltási hajlandóság azonban nem akar javulni, a 60 százalékot alig meghaladó átoltottsággal pedig elég tragikusan alakulhatnak a következő időszak számai. Mindemellett küszöbön áll az influenzajárvány, amely tavaly ugyan elmaradt főként a Maradj otthon! felszólításoknak és a maszkviselésnek köszönhetően. Így azonban az évente lezajló járvány nyomában kialakuló valamilyen szintű védettség, és az idei  érdemi korlátozások hiánya eredményeként a szakértők szerint újul erővel csaphat le az influenzajárvány.

Az influenza elleni oltások iránti érdektelenség régi hagyomány a Covid előtti időkből, a kormány által rendszeresen rendelt 1,3 millió adagnak a 40 százalékát szúrták bele a jelentkezőkbe. Tavaly ősszel viszont hirtelen megugrott a kereslet az ingyenessé tett oltások iránt, a szakemberek felszólításának hatására sokan szerették volna elkerülni a kettős megfertőződést. A várt járvány azonban szerencsére nem érkezett meg.

Az idei influenzaszezonra pedig a jelek szerint kifújt a lelkesedés, a Napi.hu megbízásából, a Pulzus kutató által, reprezentatív mintán végzett felmérés szerint a megkérdezettek kétharmada nem szándékozik oltatni magát influenza ellen, s mindössze a válaszadók 30 százaléka tervez az influenzaoltás, amire amúgy is  rendszeresen sort kerít. Az idei koronavírus-járvány  csupán a megkérdezettek 8 százalékát ösztönzi az influenzavakcina felvételére.

Az influenzavakcinát a válaszolók 40 százaléka azért utasítja el, mert véleményük szerint ez úgysem segít a koronavírus-helyzeten.  A válaszolók 22 százaléka pedig az oltásoktól való aggodalom miatt nem kéri ezt a fajta védelmet.

Kissé eltérő az eredmény, ha a nemek szerinti válaszokat vesszük górcső alá. A férfiak nagyobb arányban (35 százalékuk) oltatnák magukat influenza ellen, és ezt eddig is megtették szemben a nők 27 százalékával. A Covid miatt is több férfi aggódik, 12 százalék emiatt tervezi az oltást, míg a nőknek csupán a 8 százaléka.

Oltásszkepticizmusban viszont a nők járnak az élen, 23 százalékuk általában tart a védőoltásoktól, míg a férfiaknak 20 százaléka válaszolta ezt, 44 százalékuk pedig arra való hivatkozással nem akar influenzaoltást, hogy az a koronavírus-helyzeten úgysem segít. A férfiaknak egyharmada volt ezen az állásponton.

Meglehetősen változatos az oltási hajlandóság korcsoportonként vizsgálva. Míg a 60 évesek és idősebbek csaknem fele kéri idén is az influenzaoltást, a legfiatalabbaknak, a 19-39 éveseknek csupán 14 százaléka. Nem sokkal nagyobb arányban szeretnének influenzaoltást a 40-59 évesek, 23 százalékuk tervezi a vakcina felvételét.

A legfiatalabbak csaknem harmada azért nem kéri a vakcinát, mert fél az oltásoktól, a 60 pluszos korosztályból 19 százalék válaszolta ezt, a középkorúaknak pedig a 17 százaléka hagyja ki aggodalma miatt a védekezést.

A legfiatalabbak és középkorúak nagyjából azonos arányban (46-49 százalék) képviselték azt a véleményt, hogy azért nem oltatják be magukat a szezonális betegség ellen, mert a koronavírus-helyzeten ez úgysem segít. 

A válaszadók iskolázottsága csak mérsékelten hatott az influenzaoltással kapcsolatos álláspontra. Minden harmadik alapfokon iskolázott, illetve diplomás tervezi az oltást, és ezt rendszeresen meg is teszi. Ugyanakkor az érettségizetteknek csak a negyede akar influenzaoltást.

A koronavírus-járvány miatti oltakozásra ennél is kevesebb hatása volt a képzettségnek, mindegyik csoportban az átlagos 8 százalékhoz közel arányban mondták, hogy a Covid miatt oltatnának influenza ellen is.

A védőoltásoktól való félelemben már inkább mutatkoztak különbségek.  Míg a diplomásoknak mindössze 14 százaléka nem kéri emiatt az influenzaoltást, az alapfokon iskolázottak közül csaknem minden negyedik válaszolónak volt ez az indoka.

Az érettségizettek közül vélték a legnagyobb arányban, csaknem minden második megkérdezett (47 százalék) úgy, hogy ez úgysem segít a koronavírus-helyzeten. A diplomások 43, az alapfokú végzettségűek 35 százalékának ez a magyarázata.

Változatos eredmények születettek a válaszolók lakóhelye szerint bontásban. A budapestiek tervezik legnagyobb arányban  (39 százalék) az oltást, a második legnagyobb csoport a városi lakosoké,  35 százalékkal. A megyeszékhelyen élők alig harmada, a községi lakosok ötöde készül az influenza elleni oltásra.

A koronavírus járvány a budapestieket és községekben élőket ösztönözte legnagyobb arányban, rendre 14, 11 százalékuk mondta, hogy Covid miatt készül a védekezésre.

Az oltásoktól úgy általában a falusi lakosság tart legjobban, több mint negyedük ezzel indokolta, hogy nem kéri az idén is ingyenes influenzaoltást.

A megyeszékhelyeken élők és a községek lakói közel azonos arányban (45 - 43 százalék)  vélték úgy, hogy azért nem oltatják be magukat, mert ez úgysem segít a koronavírus-helyzeten.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"