A pandémiában szárnyakat kapott az internetes vásárlás, ezt a Pulzus Kutató friss felmérése is alátámasztja. Az országos reprezentatív kutatás szerint a magyarok 90 százaléka vásárolt már az interneten, mindössze 10 százaléknak maradt ki ez eddig az életéből. A termékekért viszont a többség, 53 százalék utánvéttel fizet, csak 37 százalék elégíti ki előre a számlát. 

A háttérben lélektani tényező és a praktikus döntés is állhat. Sokan nem bíznak abban, hogy megérkezik az áru, vagy attól tartanak, sokáig kell várni a szállításra, és nem akarnak hitelezni a boltnak. Úgy gondolják, biztonságosabb, ha csak akkor egyenlítik ki a számlát, ha már ott van a kezükben a csomag. Van, aki csak akkor fizet előre, ha az árut nem ő fogja átvenni, hanem például a munkahelyi recepcióra érkezik, vagy ajándékba küldi. Pedig az előre fizetés sokszor biztonságosabb. Ha ugyanis a kiszállított áruval baj van, rossz áru, üres csomag érkezik, akkor utánvételes fizetés esetén, ha a kereskedő nem együttműködő, a vásárló sokkal nehezebben tudja visszaszerezni a vevő a pénzét. Bizonyos helyzetekben ez még akkor is szinte lehetetlen, ha bankkártyával fizetett a futárnál a csomagért, és nem készpénzzel. 

Kapcsolódó

A kereskedőnek fizetni biztonságosabb, mint a futárnak

A legbiztonságosabb megoldás az, ha a kereskedőnek közvetlenül fizet bankkártyával a vevő, ebben az esetben ugyanis, ha probléma van, és a kereskedővel nem sikerül dűlőre jutni, végső esetben chargeback tranzakciót kezdeményezhet a vásárló a bankjánál. Utánvételes fizetésnél azonban ezt elutasítják a bankok, ekkor ugyanis nem a kereskedőnek, hanem a csomagküldőnek fizetett az ügyfél, és azzal szemben nem érvényesíthető a kifogás.

Közvetlenül a kereskedő ellenében viszont fel tudnak lépni a bankok a kártyatársaságok szabályzatai alapján. Ilyen chargeback tranzakciókkal egyebek mellett a pandémia idején törölt repülőjáratokra váltott jegyek árát téríttették vissza sokan, ha nem sikerült megegyezni a légitársaságokkal. Ha nem jön meg a csomag, vagy nem megfelelő a küldött áru minősége, és a kereskedővel nem sikerül tisztázni a panaszt, szintén tudnak segíteni a bankok bankkártyás vásárlás esetén, ha közvetlenül a kereskedőnek fizetett az ügyfél. 

A férfiak és a fiatalok inkább fizetnek előre

A két nem vásárlási szokásaiban komoly eltérés látszik a felmérés alapján. A férfiak valamivel nyitottabban az internetes vásárlásra, csak 9 százalékuk nem próbálta még, a nőknél 11 százalék ez az arány. Az utánvételes fizetés is a férfiaknál ritkább fele-fele arányban fizetnek előre és utólag a csomagokért. A nők egyértelműen jobban szeretnek a futárnál fizetni, hiába van ennek nagyobb kockázata akár járványügyi szempontból is, hiszen a készpénz vagy a terminál használata során több vírussal találkozhatnak. 

A korosztályos bontás alapján egyértelműen a fiatalabbak azok, akik többször vásároltak a neten, és szívesebben fizetnek előre, mint utánvétellel. Bár a 60 évesnél idősebbek körében a legmagasabb azok aránya, akik nem vásároltak még az interneten, náluk is mindössze 18 százalék volt, vagyis a nyugdíjas korosztály több mint négyötöde is élt már ezzel a lehetőséggel. A 40 év alattiaknál mindössze 5 százalék azok aránya, akik nem vettek még semmit a világhálón. 

A fiatal felnőttek többsége előre kifizeti a webshopban vásárolt árut, a 40-59 éveseknél már szignifikánsan magasabb azok aránya, akik inkább a futárnál szeretnek fizetni, a 60 fölötti korosztály pedig egyértelműen előbb a kezében akarja tudni a megrendelt terméket, és csak ezt követően szereti kiegyenlíteni a számlát. 

Az iskolázottság is számít a webshopban

Nagyon komoly különbséget mért az internetes vásárlási szokásokban az iskolázottság alapján is. A legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűek vásároltak eddig az interneten, csupán 4 százalékuk nem élt ezzel a lehetőséggel, a középfokú végzettségűeknél 7, az alapfokú iskolával rendelkezőknél 13 százalékos volt az arány. 

A fizetési mód is egyértelműen változik az iskolázottsággal. A felsőfokú végzettségűek jóval gyakrabban fizetnek előre, mint utánvétellel, a középfokú végzettségűeknél azonban már átbillen a mérleg az utánvétel irányába, az alapfokú végzettségűek pedig egyértelműen a csomag kézbesítésekor rendezik a számlát. 

A településtípusok szerinti bontásból az derül ki, hogy míg Budapesten és a megyeszékhelyeken csupán 6 százalék azok aránya, akik még soha nem vásároltak a neten, vidéken ez a ráta jóval magasabb. Ez részben meglepő lehet, hiszen a nagyobb településeken a hagyományos boltokban nagyobb a választék, könnyebben beszerezhetők az áruk. Ugyanakkor a vidék lemaradásában szerepet játszhat az is, hogy sok élelmiszerbolt, ételfutár cég nem szállít a kistelepülésekre, emiatt ezek lakói nem rendelnek az interneten se pizzát, se napi fogyasztási cikkeket. 

A fizetési módok közül az előre fizetést a megyeszékhelyek és a kisvárosok lakói jobban kedvelik, mint a budapestiek, vagy pláne a falusiak, de mindegyik településtípusnál vezet az utánvételes fizetés. A községek lakói azok, akik a leginkább ragaszkodnak ehhez, több mint kétszer annyian választják az utánvételt, mint az előre fizetést. 


Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.