Az elmúlt években folyamatosan nőtt a készpénzállomány Magyarországon, tavaly év végén az összege meghaladta a 7,33 ezer milliárd forintot, ami éves összevetésben 10,4 százalékos emelkedést jelent, az öt évvel korábbi szintet pedig 68 százalékkal haladja meg. Az összeg jelentős része megtakarítás, vagyis nem vesz részt a napi forgalomban.

Az óriási készpénzállomány sokba kerül az adófizetőknek, hiszen a bankjegyeket cserélni kell, de a biztonságos szállításnak is megvannak a költségei.

Kapcsolódó

A koronavírus-járvány hatására ugyanakkor tavaly csökkent az ATM-ekből történő készpénzfelvételek száma és többen kezdték el használni a biztonságos elektronikus megoldásokat.  Az ATM-es készpénzfelvételek összege tavaly január és szeptember vége között meghaladta az 5900 milliárd forintot, ez éves szinten 5 százalékos csökkenésnek felel meg, 2015 azonos időszakával összehasonlítva viszont 19 százalékos emelkedést jelent - derül ki a money.hu felméréséből.

Az elektronikus fizetési megoldásoknak újabb lökést adhat az, hogy 2021. január 1-jétől kötelezővé válik az online pénztárgéppel rendelkező kereskedők számára az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása. Ez mintegy 50-60 ezer elfogadóhelyet jelent. Varga Mihály pénzügyminiszter azt prognosztizálta, hogy ez a váltás több tízmilliárd forinttal csökkenti éves szinten a készpénzhasználatot. A dolog ugyanakkor közel sem megy olajozottan, erről ebben a cikkünkben olvashat részletesen.

A magyarok megszerették a bankkártyát

Az emberek többsége kártyával fizetne, ha tehetné. A Pulzus Kutató lapunk megbízásából készített közvélemény-kutatása szerint az emberek 68 százaléka csak akkor fizet készpénzzel, ha más lehetősége nincs, 2 százalék pedig egyáltalán nem használ készpénzt.

A rendszeres készpénzhasználók aránya 30 százalék.

Nincs generációs szakadék

Bár az idősebbeket gyakran vádolják azzal, hogy idegenkednek az újdonságoktól és ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz, a felmérés szerint a 60 év felettiek körében egyáltalán nem magasabb a készpénzhasználók aránya, mint a 18-39-es korosztályban.

Más a helyzet, ha az iskolai végzettség szerinti bontást nézzük. Ott egyértelműen látható, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább ragaszkodik a készpénzhez. Ennek oka lehet az is, hogy azokban a munkakörökben, amelyek nem igényelnek diplomát vagy érettségit, még mindig magas a fekete- vagy szürkefoglalkoztatás, a pénzt részben vagy egészben "borítékban" kapják a dolgozók.

A diplomások között 88 százalék azoknak az aránya, akik nem vagy csak kényszerből használnak készpénzt.

A kisebb településeken jobban tartja magát a készpénz

Bár lényeges különbség nincs a készpénzhasználatot illetően a budapestiek, a kisebb városok vagy a községek lakói között, AZ utóbbiak körében magasabb azok aránya, akik szeretik kézbe venni a fizetőeszközt, vagy csak egyszerűen nincs lehetőségük a kártyás fizetésre.

Budapesten és a megyeszékhelyeken az állandó készpénzhasználók aránya 25 százalék, míg a községekben 36.

Mi lesz az ötforintosokkal?

Az 1 és 2 forintos érmék kivonása után az 5 forintosok lettek a legértéktelenebb forgalomban lévő pénzegységek, amelyek azóta is sokat veszítettek értékükből. Lapunk a Pulzus Kutató segítségével arra is rákérdezett, hogy az emberek szerint szükség van-e még ezekre, vagy megérettek a bevonásra.

A készpénzhasználó válaszadók 38 százaléka szerint szükség van az 5 forintosokra, 37 százalék viszont annyira utálja a kis értékű érméket, hogy el sem veszi a kasszánál.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a válaszadók negyede

bár feleslegesnek tartja az 5 forintos érméket, mégsem engedheti meg magának, hogy azt ne vegye el a kasszánál.

A készpénzhasználók 62 százaléka szerint nincs szükség ötforintosokra.

Az ötforintosokból van a legtöbb forgalomban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) éves jelentése szerint 2019 végén 667,1 millió volt forgalomban, értéke pedig 3,3 milliárd forint. A jegybank lapunkkal azt közölte, hogy a hazai érmeszerkezet 2009 - azaz a 200 forintos érmék forgalomba kerülése - óta stabil, az 5 forintosok mintegy harmadát teszik ki a forgalomban levő érmeállománynak, amely arány az elmúlt évek során sem növekedett. A 2008. március 1-jétől a forgalomból bevont 1 és 2 forintos érmék -  bevonásukat megelőzően -  több mint kétharmadát tették ki az akkoriban forgalomban levő érméknek és forgalomban levő darabszámuk valamint részarányuk is dinamikusan növekvő volt.

Kiknek érték az ötforintos?

Talán nem meglepő, hogy leginkább a nyugdíjasok kényszerülnek arra, hogy elvegyék a kasszánál az ötforintosokat. Ugyanez igaz az alacsony végzettségű, jellemzően kisebb keresetű emberekre.

Ez ugyanakkor kevésbé jellemző a kisebb településeken, ott könnyebben hagyják a kasszánál a kis értékű érméket.

Nem vonják be az ötösöket

Az MNB kérdésünkre megerősítette, hogy az 5 forintos érmék bevonása nem szerepel készpénzes stratégiai céljaik között.

Egy 2018-as felmérésük szerint a felnőtt magyar lakosság több mint 60 százaléka használja készpénzes fizetései alkalmával az 5 forintos érméket - indokolják a döntést. Emellett az emberek idegenkednek attól is, hogy a kereskedelemben megszűnjön az 5 forintra történő kerekítés. Ez az MNB szerint még azokra is jellemző, akik saját bevallásuk szerint nem használják a legkisebb érméket. Az is a kivonás ellen szól, hogy a hitelintézetek, a címletre vonatkozó folyamatos igényei, valamint a forgalmazói tapasztalok alapján nincs annak jele, hogy az 5 forintos érmék a forgalomból "eltűnnének", illetve szignifikánsan csökkenne a fizetések során való használatuk.

Érkezik a speciális 5 forintos a forint születésnapjára

A forint fizetőeszköz bevezetésének 75. évfordulója alkalmából különleges 5 forintos forgalmi érme emlékváltozatokat tervez kibocsátani az MNB 2021. augusztus 1-jén - olvasható a jegybank oldalán. Az érme hat változatának egyidejű kibocsátását tervezik oly módon, hogy az érmék tematikus oldala a FORINT szó egy-egy betűjét jelenítse meg. Azaz a hat érme alkot egy szettet és az érméket egymás mellé helyezve olvasható össze a forint szó. Az érmeváltozatokra itt lehet szavazni!

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"