Rendkívül alacsony a Velencei-tó vízállása, az elmúlt két évben a víztömeg mintegy 44 százaléka tűnt el a mederből. A témával részletesen foglalkozó Válasz Online cikke szerint az idei szezon különösen borzalmas volt a tó szempontjából, ugyanis a 40 fok körüli hőségek rekordmértékűre növelték a párolgást.

A baj mértéke június elején vált mindenki számára nyilvánvalóvá, amikor haltetemek sokasága jelent meg a víz tetején. A tömeges pusztulásnak a gyors felmelegedés (15 fokról 25-28 fokra) volt az oka, mivel a halakat oxigénhiányos sokkhatás érte.

Kapcsolódó

A probléma a politika ingerküszöbét is elérte, legalábbis a szavak szintjén. Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos augusztus elején a Fehérvár TV-ben beszélt arról, hogy a víz pótlására készítettek egy előterjesztést a kormánynak, mindenki abban bízott, hogy ezt akár rövidesen elfogadhatják, és megindulhat a tó feltöltése. Ezt a gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs támogatta, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter a kormány elé terjesztette, viszont a szükséges pénzeszköz olyan nagy mértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani - mondta a politikus.

Napi.hu/Szász Péter

Ez az összeg 40 milliárd forint, amely - bár sok pénz - egyáltalán nem lehetetlen átcsoportosítani más területekről, különösen úgy, hogy tudjuk: a kormány a számára kedves célokra ennél lényegesen többet is előteremt. Pár nappal később jelentették be például, hogy 42 milliárdot adnak a Fóti filmstúdió fejlesztésére, sokan pedig a vadászati világkiállítás 70 milliárdos számlájával állítják párhuzamba a Velencei-tó megmentésének kérdését.

A kormány hosszú távú stratégiát szeretne, de ez titkos

„Magyarország kormánya kiemelt figyelmet szentel a Velencei-tó ügyének, így kész támogatni egy olyan átfogó és komplex megközelítésű vízügyi intézkedési tervet, amely figyelemmel van az ivóvíz biztosítási, árvízvédelmi és az öntözési szempontokra is” – közölte Orbán Balázs Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdésére. A kormány döntése alapján ezen terv előkészítése – több szakmai szervezet és szakértő bevonásával – már folyamatban van - tette hozzá.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő ezzel kapcsolatban fordult a kormányhoz adatigényléssel, de arról tájékoztatták, hogy a döntés-előkészítő anyagot 10 évre titkosították.

A magyarok a Velencei-tó pártját fogják

A Napi.hu megbízásából készített kutatás szerint - amelyben a Pulzus a Velencei-tó megmentésének szükségességére és az ehhez kapcsolódó anyagi forrás biztosításra kérdezett rá  - az emberek többsége fontosnak tartja, hogy a kormány beavatkozzon.

64 százalékuk szerint az államnak gyorsan kellene lépnie, 43 százalék pedig azt is hozzátette, hogy a tó megmentése 40 milliárd forintnál többet is megér.

44 százalék szerint a tó helyzetét csak hosszabb távú stratégiával lehet rendezni.

(A közvélemény-kutatásban egyszerre több választ is meg lehetett jelölni, hiszen például a gyors beavatkozás szükségessége nem zárja ki azt, hogy hosszabb távon is foglalkozni kelljen a tóval.)

Azok aránya, akik szerint vannak ennél fontosabb célok is, tehát a 40 milliárdot másra kellene fordítani mindössze 5 százalék, és még ennél is kevesebben (2 százalék) mondta, hogy a kérdést a természetre kell bízni, ha kiszárad a tó, akkor kiszárad, nem kell vele törődni.

A lakóhely szerinti bontásból kiderül, hogy minél nagyobb településen lakik valaki, annál fontosabb számára a tó azonnali megmentése. A budapestiek körében 70 százalék vélekedik így, de a fővárosiak 52 százaléka a 40 milliárdot meghaladó számlát is elfogadna.

A községekben élők többsége is a megmentésre szavaz, de kisebb, 57 százalékos mértékben, miközben 7 százalékuk mondja, hogy a tízmilliárdoknak van jobb helye is.

Iskolai végzettség szerint nincs nagy különbség az emberek véleménye között, az ugyanakkor kitűnik, hogy az alapfokú végzettségűek tartják a legnagyobb arányban szükségesnek az azonnali vízpótlást.

Hasonló kép rajzolódik ki a kor szerinti bontásból is, az ugyanakkor érdekes, hogy a tó kiszáradását a 40-59 éves korosztály 4 százaléka nem tartja problémának, miközben a többi életkorban ez 1 százalék.


Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"