Júliusban már 13,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban a KSH adatai szerint. A feketeleves azonban csak ezután jön, a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) már 20 százalékos inflációt sem tartanak kizártnak az idén ősszel. A rezsidíjak növekedése fájdalmasan fog érinteni sokakat, a lakosság mindössze 15 százaléka várja azt, hogy nem emelkedik majd a gáz- vagy áramszámlája, hiába ígérte a kormány, hogy a háztartások háromnegyede kimarad az áremelésből. Emellett gyors ütemben emelkedik az élelmiszerek ára is, a legutóbb 27 százalékos volt az élelmiszerek inflációja, és a szakértők egyre biztosabbak abban, hogy az üzemanyagok hatósági áras értékesítését is hamarosan meg kell szüntetni, ellenkező esetben elapadhatnak a készletek a benzinkutakon.

A Pulzus Kutató friss felmérése szerint egyelőre az infláción belül az élelmiszerek drágulása aggasztja a legjobban a lakosságot. A megkérdezettek háromnegyede mondta azt, hogy az áremelkedésen belül ez érinti a legérzékenyebben. A válaszok egybecsengenek egy nemrég végzett másik felméréssel, amely szerint a háztartások 45 százaléka már az alapvető élelmiszerekből és háztartási cikkekből sem tud annyit vásárolni, mint korábban, és csak minden hetedik magyar ember tudja fenntartani a korábban megszokott életszínvonalát. 

A nyugdíjasoknak fáj a legjobban a rezsidíjak emelkedése

A férfiak és a nők fizetése közötti különbség szépen látszik a felmérés eredményeiben. Bár a válaszok aránya hasonló, a nők valamivel pesszimistábbak, mint a másik nem. Háromszor annyi férfi nyilatkozta azt, hogy nem aggasztja egyik áru- vagy szolgáltatáscsoport árának az emelkedése sem, mint nő. A rezsidíjak növekedése a nőket valamivel jobban érinti, a férfiak körében az üzemanyagok áremelkedése okoz nagyobb aggodalmat, mint a nőknél. A szolgáltatások azonos, de persze minimális, 2 százalékos arányban érintik a felsoroltak közül a legfájdalmasabban mindkét nemet. Bár a kérdés többféle szolgáltatást is felsorolt, vélhetően a hiteladósok lehetnek azok, akiknek a helyzete a legaggasztóbb a kamatok emelkedése miatt. 

Az életkor szerinti bontásból kiderül, minden korosztály az élelmiszereket jelölte meg magasan a legelső helyen, de a 60 fölötti korcsoportban a rezsi is előkelő helyen áll. 22 százalék mondta azt, hogy még az élelmiszereknél is nagyobb mértékben érinti a díjak emelkedése. Ebben a korcsoportban kimutathatatlanul alacsony volt azok aránya, akiket egyik termék vagy szolgáltatás árának emelkedése sem érintett érzékenyen. 

A 40-59 éves korosztály volt az, amelyiknél a szolgáltatások árának emelkedése a legfájdalmasabb lehet, vélhetően náluk is a hitelek azok, amelyeknek a törlesztőrészlete megugorhat. Az élelmiszerek és az üzemanyag árának változása is azt a csoportot aggasztja a legjobban, míg viszonylag kevesen - 10 százalék - mondták csak azt, hogy a rezsidíjak változása jelenti a legnagyobb plusz terhet a családi kasszában.  

Az iskolázottabbak többet autóznak

Az iskolázottság szerinti bontásból azt lehet kiszűrni, hogy minél alacsonyabb végzettségű valaki, annál jobban érinti az élelmiszerek árának növekedése, és minél magasabb a végzettsége, annál gyakrabban kerülnek előtérbe más tényezők, amelyek árának emelkedése mostanában jobban megcsapolja a pénztárcát. A felsőfokú végzettségűek rezsidíjai emelkedhetnek a legnagyobb mértékben az infláció miatt, ugyancsak ők azok, akiket a magasabb üzemanyagár nagyobb mértékben érint, mint például az élelmiszerek drágulása. 

A településtípusok szerinti bontásból kiderül, hogy a megyeszékhelyeken a legnagyobb azok aránya, akiknél az élelmiszerek áremelkedése okozza a legnagyobb gondot. A rezsidíjak miatt pedig a kisvárosokban aggódnak a legtöbben, 21 százalékot ez az áremelkedés érint a legmélyebben. A megyeszékhelyek lakói az átlagosnál nagyobb mértékben érzik meg durván az üzemanyagok árának emelését is, és ebben a körben volt a legalacsonyabb - kimutathatatlan - azok aránya, akik különösebb sokk nélkül élik meg a magas inflációt. A budapestiek állnak ezen a téren a legjobban, 4 százalékuk mondta azt a felmérésben, hogy egyelőre egyik terméktípus vagy szolgáltatás árának változása sem érintette őket érzékenyen. 


Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

„Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!”