A megkérdezettek 40 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a jövőben nem kell a diplomához nyelvvizsga, mert nyelvtudás nélkül nehezebb lesz állást találnia a diplomásoknak - derül ki a Pulzus Kutató felméréséből, amit a Napi.hu számára készített el.

A válaszadók harmada szerint jó hír, hogy erről az felsőoktatási intézményeknek kell majd dönteni és minden ötödik megkérdezett azt mondta, hogy örül annak a parlamenti döntésnek, hogy a diplomákat a jövőben akár nyelvvizsga nélkül is kiadhatják az egyetemek, hiszen a kötelező nyelvvizsga követelmény hatalmas terhet jelentett a hallgatók számára.

Kép: Pulzus

 

Decemberben döntött a parlament arról, hogy a diplomához már nem lesz kötelező a nyelvvizsga, ez persze nem jelenti azt, hogy mostantól mindenki megkapja a diplomáját a korábban előírt B2-es nyelvvizsga nélkül is.

A módosításra azért volt szükség a kormány szerint, mert évente több ezer diploma ragadt bent nyelvvizsga hiánya miatt. Ezentúl az egyetemek és főiskolák maguk dönthetik el, hogy beépítenek-e a tantervbe valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát.

A módosításra elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetem reagált, és azt írták: legkésőbb 2023. január 19-ig kiállítja az oklevelet azoknak a hallgatóknak, akiknek eddig nyelvvizsga hiányában nem tehette. Ugyanez vonatkozik azokra a diákokra is, akik az idei keresztfélévben szerzik meg az abszolutóriumukat, de nem rendelkeznek nyelvvizsgával. A későbbiekben végzők nyelvi követelményeinek változásáról viszont csak később értesítik az érintetteket. Hasonlóan döntöttek a Szegedi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen is. 

 

A Pulzus Kutató kérdéseire válaszolók többsége nő volt, a férfiak 45 százalékos arányt képviselnek. A kutatás 2023. január 4. és 5. között készült, ezer fő megkérdezésével.
Kép: Pulzus

A diplomához kötött nyelvvizsga eltörlésének a nők 41 százaléka, a férfiaknak pedig 38 százaléka nem örült. Minden ötödik nő (21 százalék) mondta azt, hogy felesleges terhet jelentett a hallgatók számára a nyelvvizsga megléte a diploma kiadásához, ugyanezt a férfiak 19 százaléka válaszolta.

Érdekesség, hogy a 60 évnél idősebbek több mint a fele mondta, hogy a nyelvvizsga eltörlését rossz döntésnek tartja, a 18-39 éveseknek pedig a harmada válaszolta ugyanezt és minden negyedik negyven év alatti azt mondta, örül a kormány döntésének.

 

Kép: Pulzus

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 46 százaléka nem jó hír, hogy lesznek olyan diplomások, akiknek nem lesz nyelvvizsgája. Az alapfokú végezettséggel rendelkezők is hasonlóan nyilatkoztak.

Kép: Pulzus

A településtípus szerinti összehasonlításból az látszik, hogy a városban lakók majdnem fele mondta, hogy nyelvtudás nélkül a diplomások nehezebben találnak majd munkát, a Budapesten élőknek is csak 17 százaléka örül a felsőoktatási törvény módosításának.

Kép: Pulzus

A megyeszékhelyen lakók pedig majdnem annyian örülnek, mint amennyien nem, hogy a jövőben nem kell nyelvvizsga a diplomához.

Sereghajtók vagyunk

Míg 2007-ben Magyarországon a 25–64 éves korú népességből csak minden negyedik ember beszélt legalább egy idegen nyelvet 2016-ra ez az arány 42 százalékra nőtt, de még mindig messze elmarad az Európai Unió 65 százalékos átlagától.

A több nyelvet is ismerők aránya alapján is jelentős a hátrányunk: míg Magyarországon a megkérdezettek 14 százaléka állította, hogy kettő vagy több idegen nyelvet ismer, addig az unióban a lakosság harmada.

A diplomások körében a legmagasabb közel 80 százalék az idegen nyelvet ismerők részesedése, több mint egyharmaduk pedig kettő vagy annál több idegen nyelven is képes kommunikálni.

Az Európai Unió tagállamai között is jelentős eltérések vannak az idegennyelv-ismeretben. 2016-ban nyolc országban - a balti államokban, a skandináv országokban, Luxemburgban és Máltán - 90 százalék fölött volt a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya, ezzel szemben az Egyesült Királyságban csupán 35 százalék.