Tovább emelkedett az oltási hajlandóság Magyarországon, a megkérdezettek 46,4 százaléka - beleszámítva azokat is, akik már megkapták az első oltást - beoltatná magát a koronavírus elleni vakcinával - közölte a Központi Statisztikai Hivatal a március 29. és április 4. között levett felmérése alapján, amely szerint a bizonytalanok aránya is csak 15,5 százalék.

A KSH-nak nyilatkozók szerint a 15 évesnél idősebbek körében 19,7 százalék azok aránya, akik nem oltatnák magukat, ez egyértelmű javulás januárhoz vagy novemberhez képest.

Kapcsolódó

Mivel a nyitás leginkább a felnőttek beoltásán múlik, a Napi.hu és a Pulzus Kutató közös kutatása ezért arra volt kíváncsi, hogy a 18 évesnél idősebbek körében mennyi vállalnák valamelyik vakcina beadását.

A felmérés eredményei szerint pedig a 8,06 millió felnőtt közül már csak 23 százalék (2 millió fő) utasítja el az oltásokat. Ez egyértelmű fejlődés ahhoz képest, hogy tavaly november végén még 36 százalék volt ezzel így.

Érdekesség, hogy a válaszadók 15 százaléka már mindkét oltását megkapta - ez 1,15 millió embernek felel meg - állítja, hogy megkapta már mind a két oltását, ami egybevág a hivatalos adatokkal is - aszerint 1,14 millió ember közelít a teljes védettség felé. Egy dózist pedig 20 százalék (1,6 millió fő) kapott, míg a közölt statisztikák szerint ez 2,7 millió körül jár. Így biztosan az is stimmel, hogy 5 százalék, vagyis 400 ezren várnak már úgy, hogy kaptak időpontot, míg 37 százalék, közel 3 millió ember várja, hogy végre értesítsék. Ez az összesen 77 százaléknyi felnőtt tehát az, aki már regisztrált, vagy meg is tenné, hogy oltást kapjon. 

Kép: Pulzus

Ha a magyar társadalmat nem szerint nézzük, akkor két igazán nagy eltérés látszik csak: a férfiak 42 százaléka, míg a nők 33 százaléka vár még az oltásra, vagy hezitál valamiért, de inkább hajlik a dózisok beadására. Ezt az eltérést leginkább az magyarázza, hogy a terhes nők előtt már megnyílt a lehetőség az oltásra, így fiatalabbak is sorra kerültek, másrészt a férfiak átlagéletkora jelentősen alacsonyabb Magyarországon, miközben az oltást az idősebb korosztályokkal kezdték. A harmadik magyarázat pedig az, hogy a felnőtt nők 26 százaléka, szemben a férfi lakosság 20 százalékával elutasító az oltással szemben.

Nem meglepő, de érdekes adat, hogy a 18-39 éves korosztályban alig 1 százalék kapta meg mindkét oltását, míg az idősek körében ez 33 százalékot tesz ki, ugyanennyien közülük egyébként legalább egy dózist már beadattak. A 40-59-es korosztály 26 százaléka várja már csak a második dózist. A fiatal felnőttek között 55 százalék még időponttal sem rendelkezik. Megint csak érdekes, hogy ebben a csoportban a legmagasabb az elutasítók aránya, 35 százalék nem kér az oltásból, ami azt jelenti, hogy a közel 2,65 milliós korosztályból 930 ezer ember egyelőre hajthatatlan és nem kér egyik készítményből sem. Mellettük a 40-59 évesek 2,8 milliós tömegéből 20 százalék nem kér a vakcinákból, ami tovább 560 ezer embert jelent. Az idősek között is van 14 százaléknyi ellenző, vagyis a 2,6 milliós csoportjukból 365 ezer ember oltásellenes. Összesen itt mutatkozik egy 1,855 milliós tömeg, aki elutasító.

Iskolai végzettség alapján vizsgálva a magyar felnőtt alapsokaságot az látszik, hogy a középfokú végzettséggel bírók 26 százaléka a legszkeptikusabb az oltások kapcsán, miközben az alapfokú végzettséggel bírók között 45 százalék azok aránya, akik már mind a kettő, vagy legalább egy adagot beadattak, vagy várják, hogy az első dózisukat megkapják. A szkeptikusoknál az alap- és felsőfokú végzettséggel bírók aránya 21-23 százalék.

A lakóhely alapján a válaszadók megoszlása már nagyobb szórást mutat: a budapestieknél a legkisebb az oltásellenesség, mindössze 15 százalékos, míg megyeszékhelyen 21, a városokban 23, és a kis településeken ijesztően magas, 30 százalékos. Arra, hogy hívják őket, szintén a fővárosiak várnak a legtöbben, 44 százalékuk nem kapott még értesítést, míg 42 százalék ez a megyeszékhelyeken, a városokban 38, a községekben 29 százalék az arányuk. Az első adagot kapók között is a budapestiek vannak többségben (27 százalék), viszont a legkevesebben közöttük vannak, akik már mind a két dózison átestek, alig 10 százalékuk van ezzel így. Közben a községekben élőknél ez 18 százalékos arány, a városokban 16 százalék, a megyeszékhelyeken csak 12.

A kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét. A felmérés lekérdezése 2021. április 8-án történt."Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"