Az EU és az USA szankciós politikája, amit az orosz vezetés 2014-es ukrajnai beavatkozása után vezettek be nem vasalta ki ugyan az orosz gazdaságot, de nem erősítette meg, mint azt Vlagyimir Putyin államfő állítja - derül ki abból az interjúból, amit Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő adott a Népszavának. Tekintélyes elemzők 6-8 százalékos visszaesésre számítottak tavaly a pandémia miatt, helyette mindössze 3,4 százalékos lett a GDP csökkenése.

Elfogadva, hogy lehetnek olyan ágazatok, amelyek esetén Putyin állítása megalapozott,  összességében az orosz gazdaság 2014 óta elég gyengén teljesít, pedig azóta nem volt globális válság, nem külső körülmények nehezítik a gazdaság működését, hanem Moszkva Ukrajna-politikájának következményei. Amikor növekszik is az orosz gazdaság akkor is csak pár százalékkal tud.

Az orosz államfő a napokban írta alá az új nemzetbiztonsági stratégiát, ami a kormányzati tervezés alapvető dokumentuma. Ez ezúttal műfajilag is igen különösre sikeredett, egyfajta politikai végrendeletre emlékeztet. Tele van ideologikus tartalmakkal, erősen konzervatív, tradicionalista toposzokkal. Átfogó ideológiai, erkölcsi és kulturális háborút hirdet a nyugattal és a nyugati hatásokkal szemben. Most teljesedik ki az a 2012-ben jelentkező ideológiai fordulat, amivel Putyin magát először tette meg az európai hagyományos értékek védelmezőjévé.

Ez tovább mélyíti Oroszország elszigetelődését, ami nem csak a politikai kapcsolatokban mutatkozik meg, de a befektetésekben és a technológiai transzfer elmaradásában is nagyon nagy károkat fog okozni. Az orosz elnök politikai alkatát és a mára kialakított oroszországi politikai rendszert elnézve nehéz elképzelni, hogy Moszkva belátható időn belül a Nyugattal való kompromisszumkeresés irányába indulna el. Ezen azonban változtathat az afganisztáni belső helyet drámai romlása. Ez ugyanis olyan újabb Oroszországra nehezedő terhekkel járhatna, ami miatt Moszkva érdekeltté válhatna a nyugattal való kapcsolatainak rendezésében.