Panaszaikkal kapcsolatos levelüket három hatóságnak, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek, a Veszprémi Bányakapitányságnak és az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak küldték el ismertette a szóvivő.

Az MTI-hez is eljuttatott levélben az egyesület azt írta, hogy a híradások szerint a IX-es iszaptározó nagy részét szürkesalakpernyével fedték be. Ez az ajkai szén elégetésekor keletkezett anyag egy korábbi tanulmány szerint radioaktív. Úgy vélik, hogy emiatt az Ajka környéki településeken élő emberek jelentős egészségügyi veszélynek vannak kitéve.
Az egyesület azt kéri, hogy a hatóságok végezzenek újabb méréseket a sugárzásról, és a katasztrófa során a környezetbe került mérgező anyagokról - higany, króm -, továbbá az egészségre kifejezetten ártalmas nehézfémekről.

Mint írták, az egészségügyi szűrőközpont bezárt Devecserben, de "az elmúlt hónapokban több beteg találkozott olyan problémával, amelyet egymástól függetlenül, különböző belgyógyász szakorvosok higanymérgezéssel azonosítanak". A higany szerintük a gallium előállítása során, technológiai hiányosságok miatt juthatott a környezetbe. Véleményük szerint a IX-es tározó befedésére használt szürkesalakpernye mozgatása, szállítása miatt a sugárvédelmi rendelet előírja az egyéni sugárterhelés rendszeres ellenőrzését is a tározók környezetében.

Az Esélyt az Életre a Vörösiszap Után Egyesületet a katasztrófa után alapították az érintett településeken élő emberek érdekvédelme és érdekképviselete céljából devecseri, kolontári és somlóvásárhelyi lakosok.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, és több száz ház lakhatatlanná vált.

QP | Quality Placement