Tavaly a szigorítások és lazítások váltakozása szabta meg a személyes szabadságfokunkat, idén sem lesz ez másképp - áll a Raiffeisen Bank negyedéves gazdasági helyzetértékelésében.

A bank alapforgatókönyve szerint a korlátozásokat jelentősen enyhíthetik a második negyedév végére - mondta Török Zoltán, a pénzintézet vezető elemzője. Az optimista forgatókönyvben minderre néhány hónappal hamarabb kerül sor, a pesszimista forgatókönyvükben pedig néhány hónappal később. Az alapforgatókönyvben idén a GDP növekedés üteme 4 százalékos, az optimista forgatókönyv szerint 6 százalékos, de még a pesszimista forgatókönyv alapján is 2 százalékos bővülésre van kilátás, jövőre 6 százalékra gyorsulhat a növekedés.

QP | Quality Placement

Az elemzés szerint ugyan vitathatatlanul jól talpra tudott állni az ipar a válságos időszakban, mégis leginkább az exportra dolgozó szegmensek tudtak visszatérni a régi formájukhoz. Ezen belül is kiemelkedő az elektronika, és külön tétel az akkumulátorgyártás, ami immár zászlóshajója az iparnak. Ezen a területen jelentős beruházások voltak és az itt tevékenykedő kínai és dél-koreai vállalatok további fejlesztéseket is terveznek.

Vegyes a kockázati paletta

Török szerint hosszabb távon ez egyben növekvő kockázatot is jelent, lévén nagy a kiszolgáltatottság az autóipar iránt, ami visszaüthet ha be nem látható radikális változások jönnek. Ezt leginkább jó szakpolitikával lehet ellensúlyozni: például a mezőgazdaság az, ami megfelelő fejlesztésekkel már 10 év alatt sokkal jelentősebben hozzájárulhat az összgazdasági fejlődéshez.

A monetáris politika terén Török úgy látja, nyugodtan hátradőlhet a Magyar Nemzeti Bank, nem fenyeget nagy veszély. A tavalyi kilengésektől mentes lehet az idei év, nyugodtabb pénz és devizapiai környezetre számítanak. Az euró-forint árfolyam megmaradhat a mostani 355-360-as sávban, de akár a 350-es szintnél sem fog hozzányúlni a kamatokhoz a jegybank. Idén ugyan lehetnek kilengések az inflációban, de év végére várhatóan beáll a középtávú cél körüli 3 százalékos érték.

Török szerint meglapozottan lehet reménykedni abban, hogy idővel megoldódik az EU-ban a vakcina kérdés, és ha nem is lehet megmondani, hogy pontosan mikorra, az első félév vége jelen ismeretek szerint reálisnak tűnik.

Addig azonban számolni kell mind kínálati, mind keresleti problémákkal. Egyik oldalon kevés oltóanyag érkezik az unióba, az is lassan, és ha Magyarországon nem is kiugróak az adatok, nálunk is tényező a vakcinaellenesség.

Európa csak nyomtatja a pénzt

Ez eurózónában, ahogy az Európai Unió egészében idén 4-5 százalékos bővülés lehet, jövőre valamivel kisebb, talán 4 százalék körüli, vagy valamivel magasabb - mondta Pálffy Gergely Raiffeisen-elemző.

Az euróövezet a tavalyi második negyedévi összeomlásból az őszi időszakra gyorsan talpra állt, igaz azóta a kilátások ismét romlottak, a piac pedig már csak a 2021-es évben bízik, miközben infláció nincs, a hiánymutatók pedig elszálltak.

Mindezek ellenére a nemzetközi támogatások és az Európai Központi Bank (EKB) keltette hátszéllel az euró és a vezető nyugat-európai tőzsdék kifejezetten erősen zárták az évet. Az idei évet is az határozza meg, hogy mekkora GDP-visszapattanás várható a járvány árnyékában.

Szintén fontos szempont, hogy mit lép az EKB. Immár a GDP 20 százalékának megfelelő méretűre duzzadt a mérlege a különböző eszközvásárlási programokkal, és felerősödtek azok a vélemények is, hogy a végeláthatatlan pénznyomtatásnak nincs érdemi haszna.

Rövidtávon változás nem lesz, a befektetők sem aggódnak az elszállt hiánymutatók miatt, hosszabb távon nézik a befektetési lehetőségeket. Ami még változást hozhat, az a 2 százalékos céltól jócskán elmaradó infláció, amit nyomott szinteken tart a változatlanul erős, és erősödő euró is a dollárral szemben, ami idővel elkezdheti aggasztani az ERKB döntéshozóit.

Biden lendületből vág bele

Blahó Levente elemző várakozása szerint Joe Biden szerdai beiktatását követően, mint az Egyesült Államok következő elnöke egyből több, jelentős gazdasági hatással bíró intézkedést hozhat. Kiemelkedik ezek közül az infrastruktúra és a környezetvédelem, ezek a területek meghatározók lesznek az első két évben, amihez adóemelések is társulnak.

Már kevésbé van szüksége a kormánynak a jegybankra, most a fiskális hatás erősebb lesz, így a meglévő támogató programok kibővítése sem vérható. A jegybank, a Federal Reserve így is bőkezű, mivel nincs inflációs nyomás, és immár rugalmasabbak, ezért túl is lőhetik a 2 százalékos célt, csak az zavarná őket ha ez tartósan így is maradna. Jelen állás szerint leghamarabb 2024-ben lehet kamatot emelni.

Biden várható kiadásai között szerepel, hogy a decemberi 900 milliárd dolláros gazdaságösztönző csomagot egy 1500 milliárd dollárnál nagyobb követi majd, akár már januárban.