Rendkívüli fordulat állt be a K&H-ügyben – jelentette ki az MSZP frakcióvezető-helyettese, Juhász Gábor vasárnapi sajtótájékoztatóján. A múlt csütörtökön Rejtő E. Tibort, a K&H előzetes letartóztatásban lévő volt vezérigazgatóját a Fővárosi Főügyészségre szállították kihallgatásra, majd onnan egy büntetés-végrehajtási intézetbe vitték. (Rejtő őrizetbe vétele óta az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága Aradi utcai épületében lévő fogdában volt.) Az ügyek újabb csoportja került a kiemelt ügyek főosztályára, amelyet a pesti köznyelv az előző kormányzat vélt ügyeinek temetőjeként ismer – hangoztatta Juhász Gábor, hozzátéve: az „egyeztetett vizsgálati terv szerint, fokozott ügyészi felügyelet mellett zajló nyomozásban” sem a volt bankvezér elszállítása előtt, sem azt követően nem értesítették a rendőrséget. Juhász kifejtette: úgy tűnik, véget ért a korábban hangoztatott jó együttműködés. A jelek szerint Bécsben kiadatására váró Kulcsár Attila bróker kihallgatását halogatják, míg Rejtő E. Tibor esetében az ügyészség kizárja a kihallgatásból a rendőrséget, így csökkentve a nyomozás esélyeit. Miért hallgat az ügyészség, valójában ki nyomoz a brókerügyben, kinek a felelőssége, hogy kiderüljön az igazság – sorolta kérdéseit az MSZP frakcióvezető-helyettese, aki azt is furcsállta, hogy éppen aznap szállítják át Rejtőt, amikor a rendőrség is ki akarta őt hallgatni. Juhász felvetette: köze van-e ennek ahhoz, hogy a brókerügyet vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásakor az MSZP javaslatára hatvan pluszkérdés is bekerült a vizsgálandó problémák közé? Ezek egyike azt firtatja, felmerült-e bűncselekmény gyanúja 2001 őszén Rejtő E. Tiborral kapcsolatosan, s hogy ennek „elsimításában” közreműködött-e Pintér Sándor volt belügy-, Demeter Ervin volt titkosszolgálati és Varga Mihály volt pénzügyminiszter. Juhász szerint a rejtélyes ügyészségi akcióra magyarázat lehet, hogy Pintér Sándorra próbálnak terhelő adatokat gyűjteni, amit nem akarnak a volt rendőrkollégákra bízni. Mindemellett azt is firtatta a frakcióvezető-helyettes, hogy Szalai Annamária fideszes politikus vajon miért beszélt arról már egy szombati demonstráción, hogy „ha a K&H-ügy tanúi elkezdenek vallani, kiderül, hogy a miniszterelnök bankárként is megbukott”. Az MSZP három kérdésre vár választ Polt Péter legfőbb ügyésztől: továbbra is tartja-e magát ahhoz az állításához, hogy egyedi ügyekben nem ad utasítást, azt gondolja-e, hogy az ügyészség egy csapatban focizik a rendőrséggel, illetve, hogy Szalai Annamária nyilatkozata ügyészségi kiszivárogtatáson alapult-e, vagy légből kapott volt? A szocialista pártnak komoly félnivalója van Rejtő E. Tibor vallomásától, ezért most már nem egyszerűen interpellációkkal akarnak nyomást gyakorolni az ügyészségre, hanem napi szinten kívánnak beavatkozni a munkájába – közölte Répássy Róbert. – Felszólítjuk Medgyessy Pétert, hogy annak a találkozónak a szellemében, amelyen az ügyben eljáró hatóságok vezetői vettek részt, tartsa távol a szocialista pártot a K&H-ügyben folytatott nyomozástól – tette hozzá a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a sajtótájékoztató után azt mondta: A Legfőbb Ügyészség meglepőnek tartja, hogy egy politikai párt folyamatban lévő büntetőeljárások keretében végrehajtott konkrét nyomozati cselekményekről folyamatosan tájékozódik. A kérdés csak az, honnan szivárognak ki az efféle információk, s kiknek vagy milyen erőknek az érdekeit szolgálják? Az ügyészségnek nem volt tudomása arról, hogy a rendőrség aznap Rejtő kihallgatását tervezte, legalábbis a nyomozati tervben az nem szerepelt. A K&H letartóztatásban lévő volt elnökét valóban átszállították az Aradi utcai fogdából az igazságügy-miniszter által felügyelt büntetés-végrehajtás egyik e célra kijelölt létesítményébe, az őrzés helyének megváltoztatásával azonban semmiféle nyomozati, büntetőeljárás-jogi érdek nem szenvedett csorbát. A Legfőbb Ügyészség határozott álláspontja, hogy mindazokat az eljárásjogi lépéseket, amelyeket az ügyben eddig tettek, vagy ezt követően tenni készülnek, a hatályos büntetőeljárási törvénynek megfelelően tették, illetve teszik. E törvény ugyanis az ügyészt teszi az ügy urává: ő nyomoz és nyomoztat. Nem használna azonban a nyomozás eredményességének, ha az aktuális nyomozati lépéseket az ügyészség a nyilvánosság előtt vitatná meg a rendőrséggel vagy bármelyik politikai erővel. Borbély leszögezte: Polt Péter továbbra is tartja magát ahhoz, hogy egyedi ügyekben nem ad utasításokat, nem avatkozik be azok menetébe. Az ügyészség egyelőre nem kívánja felülbírálni azt a korábbi álláspontját sem, amit még a nyáron Dávid Ibolya MDF-elnök kérdésére fejtett ki, így nem kívánja a rendőrségtől teljes egészében magához vonni a nyomozást. Nem hivatalos rendőrségi források szerint az ügyészség csak másnap, az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága vezetőinek megkeresésére közölte, hogy Rejtőt kihallgatták, és nem viszik vissza az Aradi utcába. Pénteken az ORFK vezetői sem a legfőbb ügyészt, sem annak büntetőügyekben illetékes helyettesét nem tudták elérni, hogy tisztázzák a helyzetet. A K&H Equities Rt.-nél történt sikkasztás és pénzmosás ügyében nem először fordult elő, hogy az ügyészség a rendőrséggel nem egyeztette nyomozati lépéseit. Kulcsár egyik bizalmasának, P. Hajnalkának a gyanúsítotti kihallgatásán, amiről rendőrségi források szerint ugyancsak előre értesítették az ügyészséget, szokatlan módon négy ügyész jelent meg. Kiszivárgott hírek szerint P. ekkor védőjével egyetértésben közölte, hogy kizárólag az ügyészeknek hajlandó vallomást tenni, a rendőrök előtt nem. Az ORFK nyomozói szerint senki nem járathatta volna le jobban az adott helyzetben a testületet, mint azok az ügyészek, akik ezt a kijelentést kommentár nélkül hagyták. Később az ügyészség lefoglalt „ezt-azt” P. Hajnalkától, de hogy valójában mit foglaltak le, arról máig nem értesítette senki a nyomozókat. Így megtörténhet, hogy a rendőrök még ma is olyan bizonyítékok után kutatnak, amelyeket az ügyészség már hetekkel ezelőtt lefoglalt. Ügyészségi források nem kívántak részletekbe bocsátkozni arról, milyen kérdésekről hallgatták ki Rejtőt, s miért nem tudhatnak a kihallgatásról, annak részleteiről a rendőrök. Nem kívánták kommentálni a Népszabadság azon értesülését sem, amely szerint egy a K&H-ügyhöz szorosan kapcsolódó, de azzal ellentétben, titkosított (titkos ügykezelési körbe tartozó) eljárás keretében hallgatták meg a Fővárosi Főügyészség épületében.