A 2022-es teljes médiatorta, ami a média és kommunikációs piac költéseit mutatja 316,3 milliárd forintra rúgott, amely összességében a korábbi esztendőhöz képest nominálisan kismértékű, 3,7 százalékos növekedést mutat, de reálértéken kétszámjegyű, 10,8 százalékos a csökkenést jelent a reklámbevételeknél.  A kommunikációs torta szolid nominális növekedése is megtévesztő, mert reálértéken 5,4 százalékkal csökkentek a marketing kommunikációs költések is Magyarországon - ez derül ki a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a társszövetségeinek tavalyi évi összefoglalójából.

A magyar médiapiac 2022-ben sem lélegezhetett fel, hiszen az orosz-ukrán háború miatt kialakult válság a kommunikációs iparágat sem kímélte. A szektornak az extraprofit adók bevezetésével és a kata adónem kivezetésének hatásaival is meg kellett birkóznia - írják az elemzésben.

Forrás: Magyar Reklámszövetség

 

A médiatortát a digitális szereplők uralják: a médiaköltések több mint fele 51,4 százaléka a digitális médiában landolt. Ezen belül a magyarországi reklámköltések több mint egyharmada a globális digitális platformokhoz kerül.

Trendforduló volt viszont az állami reklámköltésekben: a választások után ezek jelentősen zuhantak. A helyzetet tovább rontotta, hogy elindult egy lapbezárási hullám is.

Az elmúlt év újabb próbatétel elé állította a kommunikációs piac alkalmazkodó képességét – mondta Gulyás János, az MRSZ elnöke.

A szakmának a pandémiás korszakot átvészelve nemcsak az évtizedek óta nem látott mértékű inflációval és a forint/euró árfolyamának gyengülésével kellett szembenéznie, de az energiaválság, az elszabaduló rezsidíjak és az egyre gyakrabban tapasztalt ellátási nehézségek is problémát okoztak.

A 2023-as kilátások sem derűlátóak

Az MRSZ elnök szerint a megpróbáltatások 2023-ban is folytatódnak. Iparági szereplők szerint idén minimális, 1,4 százalékos növekedés várható a médiatortában, ami reálértéken 15-20 csökkenést jelent majd a piacnak. A kommunikációs iparág marketingkommunikációs bevételei várhatóan idén nominálisan is csökkennek, 8,5 százalékkal, ami reálértéken 20-25 százalékos visszaesést hozhat.

A televíziós reklámpiac 2022-ben 74,5 milliárd forintot meghaladó árbevételt realizált, amely érték megközelíti a 2021-es év 75 milliárdos összbevételi szintjét. A reklámpiaci szegmens hajtóerejét 2022-ben is a kereskedelmi reklámbevételek adták - sorolta a tévés piac számait Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke.

A sajtó megtartotta helyét a médiatortában - mondta Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke. 2022-ben a teljes sajtópiaci bevétel 112,185 milliárd forint volt. A kiadók a megnövekedett költségek ellensúlyozása érdekében áremelésekkel stabilizálták bevételeiket. A nyomtatott sajtó minimális, - az inflációt alulmúló növekedéssel ugyan - de megőrizte az előző évben elért eredményeit, melyre hatással voltak a parlamenti választások és a tarifaemelések is.

A mozik és a rendezvényszektor jól vannak

A mozikban a 2022-es év a Covid időszakból való kilábalás első szakasza volt. A teljes felépülést 2024-re várják, mondta Kiss Zsuzsanna, a Cinema City New Age Advertising média értékesítési igazgatója. Tavaly 25 százalékos mozipiaci növekedést realizáltak. A Top Gunra, a Minyonokra, a Thorra és a Jurassic Worldre több százezer ember váltott jegyet, az Avatar második része pedig átlépte az 1 milliós nézettséget – ami már megközelíti az eddigi legnézettebb film, az Avatar (2009) 1,254 millió hazai nézőjét, sőt az Avatar: A víz útja lett minden idők harmadik legnagyobb bevételt hozó filmje világszerte.

2023-ban még több blockbuster vagyis kasszasiker érkezik, hogy csak néhányat említsünk: John Wick, Fast X, Guardians Of The Galaxy, Indiana Jones, Mission Impossible, Dune Part Two, Hunger Games, Aquaman folytatásai.

A rendezvényszektor is erős évet zárt 2022-ben átlagosan 20 százalékos emelkedést mértek, pedig a rendezvényszervezőknek több nehézséggel is számolniuk kellett a tavalyi évben - mondta Rókusfalvy Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének alelnöke. Az emelkedés többek között a pandémia utáni robbanásszerű nyitásnak, az őszig tartó gazdasági erősödésnek, a választási év eredményezte nagyobb rendezvénytartási igénynek és az állami rendezvényköltések növekedésének volt köszönhető.