A rekordösszegű hitelfelvétel jelentősen emelte a lakossági eladósodottságot, már csak azért is mert közben a háztartások alig több mint 49 milliárd forinttal nagyobb összegű betétek birtokoltak a februárinál. A dolog némiképp meglepő, hiszen a hitelfelvételre vonatkozó új szerződések összege (amelyet egy másik statisztikában szintén közzétesz a jegybank) nem jelzett ilyen hallatlan felfutást. Az adatokat elemezve aligha tévedünk, ha azt állítjuk: a lakáshitelezést virágoztatta fel a tavasz. A növekménynek ugyan csak mintegy a fele szerepel a statisztikában ilyen címen, de a 60 milliárd forintnyi öt éven túli lejáratú devizaalapú fogyasztási kölcsön is nagy valószínűséggel inkább ingatlanszerzésre szolgálhatott. Az állománygyarapodás – már-már szokásos módon – kizárólag a devizahiteleknek volt köszönhető, ráadásul – szintén nem példátlan jelenségként – közben a forintalapú állomány még csökkent is. Március végén így már a lakossági hitelek mintegy harmada volt devizaalapú. A lakáshiteleknél ez az arány egyelőre „csak” a negyedet közelíti. A deviza térnyerése megalapozottnak tűnik az MNB kamatlábakról szóló statisztikája alapján is. Ebből ugyanis kiderül: a svájcifrank-, de még az euróalapú kölcsönök hitelköltsége is mintegy 10 százalékponttal múlja alul a forinthiteleknél alkalmazottat. Az éven belüli fogyasztási hiteleknél és az éven belüli lejáratra lekötött betéteknél egyébként a kamatkülönbözet most éppen csökkent, a februári 15,28 százalékpontról 14,35 százalékpontra. A számot persze akkor tudjuk igazán értékelni, ha hozzátesszük: a vállalati üzletágban közben a marzs viszonylag jelentős emelkedés után érte el a 2,35 százalékpontot.
QP | Quality Placement