A rendkívül erős kritikákat tartalmazó kötet, az Újra nevén nevezzük címet kapta és az Az Idők Jelei nevű kiadványsorozatnak a harmadik kötete, azt a keresztény értelmiségiek, egész pontosan a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre készítette el - írja az Index.

A portál szerint rendszeren belül ilyen kemény bírálatot még nem kapott Orbán Viktor és az általa képviselt politika. Ugyan a százoldalas iratban egyszer sem írják a miniszterelnök, a kormányközeli oligarchák vagy a Fidesz nevét, egyértelmű utalások és kijelentések segítenek eligazodni az olvasónak abban, hogy a szöveg a kormánypártoknak szól, nem az ellenzéknek. Ahogy Balog Zoltán leköszönő Emmi-miniszter is fogalmazott a bemutatón, ezekből a bírálatokból érzik, hogy "érted haragszom, nem ellened".

QP | Quality Placement

A portál a kritikai megfogalmazásokat gyűjtötte ki a kötetből. A kötet szerzői például kifogásolják, hogy az erkölcsileg vitathatóan szerzett gazdasági alapok még generációk után is megkérdőjelezhetők. Ehhez pedig a következő idézetet emeli ki az Index:

azt tapasztaljuk, hogy kevés kiválasztott ember aránytalanul nagy mértékben részesedik a javakból, mint például egy törekvő, de "jó" kapcsolatokkal nem rendelkező polgár. Ez a jelenség olyan mértéket ölt, hogy amennyiben a fennálló jogrend, és annak érvényesítésére szolgáló intézményrendszer keretei között nem bizonyítható a törvényszegés, kiderül, hogy a jogrend és az intézményrendszer nem képes érvényt szerezni az erkölcsi elvárásoknak.

A szerzők szerint ez a jelenség aláássa a közéleti szereplők hitelességét és a közbizalmat.

Felfoghatatlan vagyonosodások

A NER-lovagok felfoghatatlan vagyonosodása érezhetően komoly szálka a keresztény értelmiség szemében, a téma többször előkerül az Index szerint különböző aspektusokból:

Üstökösszerűen felívelő embereket látunk, mindennaposak a vagyon és az állami adminisztráció létráin mérhető gyors előmenetelek, valamint bukások. A kirakatemberek látványos és nehezen magyarázható gazdagodása nemcsak azért okoz kárt, mert közpénzt magánosít, hanem azért is, mert rossz, követhetetlen mintát ad.

A kötet szerzői szerint "az elsősorban szakmai tudáson alapuló rendszer kialakítása a hazai közéletnek is jót tenne".

A szerzők szóvá teszik, hogy a közéletben egyre kevésbé jellemző a mértékletesség, helyette "a presztízsfogyasztással villogás, a tündöklés, a hatalmi arrogancia, a 'mindent jobban tudok' és a 'mindent én akarok csinálni' attitűd dívik, ez pedig visszatetszést szül. Nem örülnek annak a jelenségnek, hogy egyes közéleti szereplők elcelebesedtek.

Mértékletességet!

A hatalomgyakorlás kritikája is előkerül a mértékletesség fejezetnél - írja az Index.

Nagy baj, ha a hatalom mindent erőből csinál. A mai közélet nem a szabályozott közéleti játszmák terepe. Ez nem felel meg sem a józanság, sem a hosszú távú tartósság kritériumának. Történelmi tapasztalatok szerint a mértéktelenség magában hordozza büntetését.

Továbbá megjegyzik:

a hatalom túlzott centralizációja is a mértékletesség hiányára utal, mert azt hisszük, csak mi tudjuk megoldani a dolgokat

Csalódottság

A szerzők nem rejtik véka alá csalódottságukat az elmúlt ciklussal szemben sem, illetve az Index szerint vélhetően Orbán Vikornak szól az az üzenetük, miszerint:

az ember, illetve a közössége gyengeségét jelzi, ha kifelé folyamatosan harcol. Ez azt jelenti, hogy bizonytalan, és nem tud nyugalmat biztosítani az általa vezetetteknek. Az erősség nem állandó harc kifelé, hanem kitartás a vezetettek hosszú távú boldogsága érdekében.

A kötetben dicsérő szavak mellett előkerül még, hogy a forradalmi kormányzás helyett vissza kellene térni a nyugodt törvényalkotáshoz. A kötet végén megjegyzik, hogy "a keresztény értelmiség és a média fontos feladata, hogy felhívja a figyelmet a politika bezárkózásának veszélyeire". Úgy látják, hogy a politikának a döntések megfelelő előkészítésében főszerepet kellene adnia a szakértőknek és az értelmiségnek.

A fotó forrása: AFP Photo/Kisbenedek Attila.