A NAPI Gazdaság cikke Globális probléma a rendőrségi korrupció: egy 62 országra kiterjedő mintavétel alapján a válaszadók 17 százaléka adott kenőpénzt a rendőröknek – derül ki a Transparency International (TI) 2007-es globális korrupciós jelentéséből. A csaknem 60 ezer fős felmérés alapján ezzel a rendőrség vezet a legkönnyebben korrumpálható intézmények listáján, megelőzve az engedélyező hatóságokat, az igazságszolgáltatási rendszert és az egészségügyi szolgáltatókat. A korrupció az afrikai kontinensen a legáltalánosabb, itt a válaszadók több mint fele használta az ügyintézés nem hivatalos módját. Egy-két százalékos ugyanakkor a hasonló esetről beszámolók aránya a nyugat-európai és az észak-amerikai régióban. Magyarország a legtöbb – az EU-hoz újonnan csatlakozott – országnál jobban áll a korrupciómentességi listán – derül ki a TI 163 országra kiterjedő és 12 különböző adatforrásra épülő felméréséből. A nemzetközi civil szervezet a rendőrség mellett kiemelten vizsgálta a bíróságokat is, amelyek esetében véleményük szerint a legnagyobb korrupciós veszélyek a kinevezések, az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a munkafeltételek kapcsán jelentkeznek. Ez utóbbival kapcsolatban Magyarország esetében az állapítható meg, hogy bár a bírák fizetése és a bíróságok finanszírozása jelentős mértékben nőtt az elmúlt években, eredményességük terén nem következett be hasonló fejlődés – jelentette ki Hack Péter alkotmányjogász. Míg a kilencvenes évek végén 30 milliárdos volt a bíróságok költségvetése, addig 2006-ra büdzséjük 70 milliárd forintra nőtt, amit a fizetések emelkedése is követett. Egy 10-12 éves gyakorlattal rendelkező bíró alapbére 126 ezer forintról 423 ezer forintra emelkedett, amihez még hozzájön a 13. havi bér és a különböző pótlékok. A bíróságok eredményessége terén ugyanakkor nem lehet hasonló fejlődésről beszámolni: bár a bírók száma 20 százalékkal bővült a kérdéses időszakban, az egy éven belül lezárt ügyek száma nem nőtt – mondta Hack.