Hiába a legkörnyezetszennyezőbb közlekedési mód a repülés, különböző szabályozási és gazdasági előnyöknek köszönhetően sem a vasút, sem pedig az egyéni autós közlekedés nem tudja felvenni a versenyt vele még az Európán belüli rövidebb utakon sem. A repülés kényelmesebb, gyorsabb és olcsóbb.

Azok az idők is rég elmúltak már, amikor a repülés csak kevesek kiváltsága volt, ma már egy közepes jövedelmű család is megengedheti magának, hogy fapados járattal menjen nyaralni.

QP | Quality Placement

Az Európai Bizottságnál tavaly tavasszal felmerült, hogy eltörölnék a kerozin adómentességét. Egy kiszivárgott jelentés szerint - amelyet az Euronews idézett - literenként 0,33 eurót, vagyis a gázolajéval megegyező mértékű adót vetnének ki a repülőgépek üzemanyagára. Az Európai Bizottság annak ellenére tervezte ezt a lépést, hogy tudták: az körülbelül 10 százalékos jegyáremeléssel járna. Számítások szerint ez 11 százalékkal csökkentette volna az utasok számát, és a légi közlekedésben dolgozók körében is ilyen mértékű elbocsátással kellett volna számolni.

Váratlan változások

A koronavírus-járvány miatt a légi ipar takarékon működik immár március óta. A cégek feszülten várják az oltás megjelenését, hiszen abban bíznak, hogy az emberek amint tudják, bepótolják az elmaradt utazásokat.

A járvány ebben a tekintetben azonban lehetne egy kedvező lehetőség is, a turisták részéről pedig az a kérdés, hogy mennyire hajlandók változtatni utazási szokásaikon, kipróbálni rövidebb távon például a vasutat. Hajlandók-e némi áldozatot hozni azok után, hogy 2020 is nagyrészt a lemondásokról szólt?

Ahol talán érezhető lesz a változás, az az üzleti- és konferenciaturizmus. A járvány alatt kényszerűen bevezetett tárgyalási formák és online konferenciák egy része megmaradhat azután is, hogy a koronavírus eltűnik vagy "megszelídül".

A repülésről való részleges lemondás - nyilván csak a rövidebb utak esetében - remek példa arra, hogy mit tehet az ember a környezet védelme és saját egészségének megóvása érdekében.

Egy kicsit olyan ez, mint a dohányzás, ahol a legjobb döntés az, hogy egyáltalán nem kezdünk el dohányozni, hiszen a repüléssel kapcsolatban is az lenne a környezetünk számára a legjobb, ha nem repülnénk. Amennyiben már valaki dohányzik, a legjobb, amit tehet, ha mielőbb leszokik. Ám, ha ez valamiért mégsem történik meg, akkor tájékozódhat a cigarettánál kevesebb káros anyag kibocsátással járó, alternatív megoldások felől. A tudomány fejlődésének köszönhetően ugyanis ma már tehetünk környezetünkért és saját egészségünkért.

Ezekben a korszerűbb technológiákban az a közös, hogy használatuk során nem történik égés, így füst sem keletkezik. Ilyen például az elektronikus cigaretta, a nikotinsó alapú, vagy a dohányhevítéses technológia. Előbbi egy nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, a nikotinsó kémiai reakció útján szabadítja fel a nikotint, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely elég ahhoz, hogy dohány- és nikotinpára keletkezzen, de még ne történjen égés.

Tudományos kutatások szerint ugyanis a cigaretta égése során keletkező füstben közel 7000 vegyület van, amelyek közül 93 bizonyítottan káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Jelenlegi ismereteink szerint a füstmentes technológiák lényegesen kevesebb káros anyagot bocsáthatnak ki, mint amennyi a cigaretta füstjében található, így alacsonyabb károsanyag-kitettséget jelentenek a dohányzóra és a környezetére egyaránt. Ez azonban nem jelenti az egészségügyi kockázat egyenes arányú csökkenését. Fontos tudni, hogy bármelyik füstmentes technológiát választjuk, ezek sem kockázatmentesek: egyrészt ezek is tartalmaznak nikotint, amely függőséget okoz, és többek között megemeli a szívfrekvenciát is, másrészről ezen technológiák hosszú távú hatása egyelőre nem ismert

Bár sokan azt hiszik, hogy a füstmentes technológiák a leszokást segítik, ez azonban tévedés. Céljuk az ártalomcsökkentés, ahogyan azt a brit állami egészségügyi hatóság (Public Health England - PHE) idén kiadott közleményében is megfogalmazta. A kockázatok elkerülése érdekében a legjobb azonban az, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket.

Azzal, hogy dohányzóként füstmentes technológiát alkalmazunk hasonlóan jót tehetünk a környezetünknek és önmagunknak, mint amikor nyaralásunkhoz a repülés helyett például a vasutat választjuk. A legjobb azonban amit az egészségünkért és a környezetünkért tehetünk, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket.

Az élet bebizonyította, hogy az üzleti megbeszéléseket online is le lehet bonyolítani, így amennyiben a nemzetközi konferenciák szervezői nem ragaszkodnak a személyes megjelenéshez, azzal pénzt, energiát takaríthatnak meg és nem utolsó sorban jelentős mennyiségű környezeti ártalomtól kímélhetjük meg a környezetünket.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.