Egy 2011-es jogszabállyal törvényellenesen vonták el a rokkantnyugdíjasok járandóságának jelentős részét vagy szüntették meg jogosultságukat, amit több érintett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához támadott meg, és nyert Magyarországgal szemben - írja a Népszava annak kapcsán, hogy a kormány kárpótlást ajánl az ügyben, amit a rokkantak képviselő nevetségesnek tartanak. Egyébként magyar alkotmánybíróság is kimondta, hogy a vonatkozó jogszabály alaptörvény-ellenes, az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint két lehetőség közül választhatnak az érintettek. Elfogadnak egy egyszeri, 500 ezer forintos kártérítést, vagy kivárják, amíg – saját kérelmükre – újból felülvizsgálják egészségi állapotukat. Amennyiben a vizsgálat során úgy ítélik meg, hogy állapotuk nem javult, újra megkaphatják a korábbi járandóságuknak megfelelő összeget. A törvényjavaslat szerint a vizsgálatokat 2023. június 30-ig kell elvégezni.

QP | Quality Placement

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) arra hívta fel a figyelmet a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy az nem tesz eleget az Ab döntésében említett jogalkotási kötelezettségeknek, mert az állapotjavulás és állapotvizsgálat szakmai részletei továbbra sem ismertek, holott ez vezetett a jelenlegi igazságtalan helyzethez. Így az érintettek hiába kérnék az újabb felülvizsgálatot, továbbra sem bízhatnak abban, hogy igazságos és tényszerű eljárásban lesz részük.

A MEOSZ szerint az is kérdéses, ha valaki az 500 ezer forintos kártérítést választja, az kompenzálja-e az elmúlt időszakot. Rámutattak: akinek például 2016-ban 91 ezer forintról 41 ezerre csökkent az ellátása, havi 50 ezer forinttól esett el az elmúlt 61 hónapban, ami több mint hárommillió forintos elvonást jelent. A javaslatból az sem derül ki, a felkínált “kompenzáció” bruttó vagy nettó összegű; ha valamilyen levonás terheli a kifizetést, a kompenzációt választók még alacsonyabb összeghez juthatnak hozzá.