Az ÁSZ az új stratégiájára épülő ellenőrzését - néhány kisebb önkormányzat mellett - a közigazgatás középszintje pénzügyi helyzetének áttekintésével kezdte.

A kockázatelemzés a megyék jelentős részénél a pénzügyi helyzet rosszabbodását mutatta. Mindezek alapján a 19 megyei önkormányzat egyidejű ellenőrzéséről döntött az ÁSZ elnöke (korábban a megyei önkormányzatok ellenőrzését négy év alatt végezte el a számvevőszék). A helyszíni ellenőrzés befejeztével az elkészült jelentés-tervezeteket az ÁSZ elnöki értekezlete három részben megtárgyalta.

Az elnöki értekezlet döntése alapján valamennyi jelentésnek egységesen ki kell térnie több kérdésre:
- A helyi bevételnövelő, kiadáscsökkentő intézkedések képesek voltak-e ellensúlyozni a központi forráscsökkentést?
- A megyei önkormányzat által törvényi kényszer folytán településektől átvett intézmények és az egyéb átszervezések milyen hatással voltak a megye gazdálkodására?
- Biztosítottak voltak-e a működés forrásai, be kellett-e vonni és milyen mértékben likviditási forrásokat, egyszeri bevételeket, valamint hosszú távú adósságot keletkeztető forrásokat?
- Rendelkezésre áll-e a beruházások fedezete, különösen az EU-s támogatásokkal megvalósulóknál?
- Az önkormányzatok miképpen éltek a pénzpiaci lehetőségekkel, a felhalmozódott pénzintézeti és egyéb kötelezettségük teljesítésének belátható időn (három éven) belüli, továbbá hosszabb távon a forrásai garantáltak-e?

A következő lépés a megyei jogú városok pénzügyi helyzetének ellenőrzése. A megyei ellenőrzések tapasztalatait is hasznosító program alapján az ellenőrzés ez esetben is egy időben indul minden helyszínen. Az időközben lezáruló fővárosi önkormányzati ellenőrzés megállapításait is hasznosítva - az év második felében - a közigazgatás középszintjének pénzügyi helyzetéről ad az ÁSZ átfogó értékelést.