Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A globális nukleáris energia termelés rekord mértékben, 4,3 százalékkal csökkent 2011-ben egyebek mellett a fukusimai és a pénzügyi válság hatására; több építkezés leállt vagy lelassult, illetve működő blokkokat is leállítottak. A 2010-es 2630 terawattóra után tavaly 2518 terawattóra villamos energiát generáltak a világ atomerőművei - derül ki egy iparági jelentésből (World Nuclear Industry Status Report 2012). A 2011-ben globálisan megtermelt villamos energia 11 százaléka származott atomerőművekből.

Miután 2011 márciusában egy extrém erős földrengés, illetve a nyomában keletkezett szökőár súlyos balesetet okozott a Tokyo Electric Power, vagyis a Tepco fukusimai erőművében, több ország, például Németország, Svájc és Taivan is úgy döntött, hogy kiszervezi energiamixéből a nukleáris energiát. A globális termelést tovább csökkentette, hogy a biztonsági aggályok és gazdasági nehézségek miatt számos új építkezéssel kivártak a fejlesztők, illetve megrendelők.

Drámai romlás

A jelenlegi helyzet sokkal rosszabb az iparág számára, mint Csernobil után - idézi Mycle Schneidert, a jelentés trásszerzőjét a Bloomberg. A finanszírozási helyzet drámai mértékben romlott Fukusima óta, elsősorban a banki források elapadása miatt - fogalmazott Schneider. A pénzügyi nehézségeket érzékelteti, hogy még az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek - amely 2020-ra áramfogyasztása harmadát nukleáris energiából fedezné - sem tudnak forrást találni a finanszírozáshoz. Az új projektek kilátásai meglehetősen sötétek, ami a már működő egységek élettartam hosszabbítása felé terelheti a döntéshozókat, ez pedig nyilvánvalóan biztonsági kérdéseket vet föl - tette hozzá.

Míg 2011-ben hét darab reaktor állt üzembe, tizenkilencet leállítottak - derül ki a jelentésből. A világ 31, atomerőművel rendelkező országa közül Franciaország, Németország, Japán, oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adta a teljes nukleáris energia termelés több mint 70 százalékát. Ugyanakkor legkevesebb öt ország - így például Egyiptom, Olaszország és Kuvait úgy döntött, hogy felfüggeszti első reaktorainak építési terveit. Nagy-Britanniában az RWE, az E.On és az SSE egyaránt felhagyott az új reaktorblokkok építésére vonatkozó tervekkel, Japánban és Bulgáriában pedig már megkezdett építkezéseket függesztettek föl. A fukusimai nukleáris válság hatására az engedélyezési folyamatok is lelassultak. A jelentés szerint 2011-ben világszerte 59 építkezés zajlott, és legkevesebb 18 helyszínen többéves késésben vannak a munkálatok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint kilenc atomerőművet már több mint két évtizede építenek.

Nyerő 21?

Tavaly Magyarország a 21. helyen állt a nukleáris forrásból megtermelt villamos energia mennyisége alapján. A jelentés emlékeztet, hogy 2003 áprilisában az ország legnagyobb nukleáris balesete következett be, amely a nemzetközi skálán is megkapta a "súlyos" minősítést. A baleset hatására a fő reaktortermet ki kellett üríteni, illetve némi radioaktív sugárzás is érte a környezetet. Amint később kiderült, az úgynevezett üzemanyagpálcák nem megfelelő hűtése okozta a bajt, aminek hatására a kettes reaktor mintegy másfél évig üzemen kívül volt.

A tervezett bővítés kapcsán a jelentés idézi a külügyminisztert, miszerint az orosz részvétel előnyt élvezhet, és egy nagyobb kétoldalú gazdasági csomag részét képezheti. A dokumentum Orbán Viktor tavaly decemberi szavait is idézi, aki szerint az a cél, hogy a jelenlegi, 40-ről 60 százalékra emeljék a Paksi Atomerőmű részesedését a hazai villamos energia termelésben. Ugyanakkor, egy, a fukusimai eset után készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi az új építkezést, és némi meglepetésre 80 százalékuk szerint a nukleáris technológia életképessége korlátozott és idejétmúlt.

Szakértői vélemények szerint furcsa és indokolatlan a paksi bővítés körül mutatkozó hirtelen támadt sietség. Ezt az érzést erősítheti a kormányzat energiapolitikai priorításainak jelentős megváltozása is. Míg ugyanis a választások előtt és közvetlenül azok után az új energetikai adminisztráció egyfajta zöld fordulatot, vagyis a megújuló energiák fokozottabb felhasználását tartotta az egyik legfontosabb célnak a fosszilis és nukleáris energiaforrásokkal szemben, az azóta történtek nem éppen ebbe az irányba mutatnak. Így a szélenergia tender leállítása, a lakossági megújuló pályázatok alacsony szinten tartása és szüneteltetése, vagy a még mindig nem működő zöldbank mellett az atomenergiával kapcsolatos felbuzdulás is a furcsaságok közé sorolható. Bár Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök annak idején népszavazás kiírását sem tartotta elképzelhetetlennek egy esetleges paksi bővítésről, ez azóta nem került szóba.