A NAPI Gazdaság cikke Január elsejétől kétszeresére emelkedik a családi pótlék, az egy- és a kétgyermekes családoknál megszűnik a gyermekek után járó adókedvezmény – ismertette Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 100 lépés programjának nyolc szociálpolitikai elemét. A miniszterelnök az idei 312 milliárd forintos családtámogatási büdzsét 37 milliárd forinttal megemelné, a többlet forrása azonban bizonytalannak tűnik. A növekményt egyrészt a GDP-növekedésből származó állami többletforrások fedeznék, emellett az infláció értékével valószínűleg amúgy is növelte volna a kormány a kiadásokat (ez a hivatalos inflációs céllal számítva mintegy 11 milliárd forint), a fennmaradó, tízmilliárdos nagyságrendű összeget így a költségvetésből kellene előteremteni. Még nem dőlt el, hogy honnan lesz pontosan átcsoportosítva a megnövelt szociális támogatásokhoz szükséges fedezet költségvetésből előteremtendő része – mondta lapunknak Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter. Az egységesített és megemelt családi pótlék bevezetésével párhuzamosan megszűnik a 13. havi családi pótlék, a rendszeres gyermekvédelemi támogatás és az adókedvezmények döntő többsége. A tárca adatai szerint a nyugdíjminimumnak megfelelő jövedelemből élő egygyermekes családok jelenleg havi 10 530 forintot kapnak, míg jövőre az egységes családi pótlék 11 ezer forint lesz. A havi 440 forintos növekmény azonban épphogy kárpótolja a családokat a 13. havi családi pótlékkal kieső havi 425 forintért. A különbség 15 forint. Kétgyermekeseknél ugyanez a képlet 370 forintos növekményt mutat 516 forintos kieséssel szemben, amely 146 forintos kiesést jelent. A miniszter szerint ugyanakkor az új rendszer kedvezőbb abból a szempontból, hogy havonta kapják a megemelt támogatást a családok, nem pedig egy összegben. Az átszervezéssel az idén 60 milliárd forintos önkormányzati fejkvóta 10 milliárddal csökken. Kérdésünkre Göncz azt mondta: a pénz nem kerül ki a rendszerből, csak ezt a részét nem a gyereklétszámmal arányosan adják, hanem a legszegényebb régiók támogatását szolgálja majd. A családi pótléktól eltekintve a bejelentések szociális területet érintő egyéb változásairól azonban nem lehet hallani. Márpedig a családi támogatás ezen szférának csak egy szelete. A rendszerváltozás óta ugyanis 10-ről 30 százalékra nőtt Magyarországon a szegénységi küszöb alatt élők aránya. A kifizetett támogatásokat tekintve 1998 és 2002 között csökkent a segélyezettek száma, ezzel szemben a szociális kutatások szerint folyamatosan nő a rászorultak száma, ám egyre többen vesztik el jogosultságukat. Emiatt a tavaly még az egészségügyi szaktárcával közösen működő szociális minisztérium reformokat ígért a támogatási és ezzel együtt az ellátó rendszerben is. Szó volt a beilleszkedési támogatás bevezetéséről, amit a munkanélküliek kapnának, s lényege, hogy az érintettek ne váljanak kirekesztetté és tartósan munkanélkülivé. Beígérték az ápolási díj emelését, amelynek hosszú távon a funkciója is megváltozna. Jelenleg az ápoltak hozzátartozói kapják bér jelleggel, ám a tervek szerint a gondozottak kaphatnák kézhez, hogy szolgáltatást vásárolhassanak belőle.