Ötfokozatú skálán - az iskolai osztályzatoknak megfelelő értékeléshez hasonlóan - a lakosság saját általános egészségi állapotát jó közepesre (átlag: 3,62) értékeli, szemben a 2004-ben mért 3,73-as értékeléssel. Korcsoportonként azonban jelentős eltérés tapasztalható a változás mértékében és irányában. Míg a tinédzserek korosztálya kifejezetten jónak ítéli meg saját egészségi állapotát (átlag: 4,5) és ez a megítélés javult is az elmúlt három évben, a 20-49 évesek határozottan rosszabbnak ítélik meg egészségi állapotukat, mint tették azt 2004-ben. A legnagyobb romlás a 30-39 évesek körében figyelhető meg, ahol 4,30-ról 4,18-ra romlott ez az érték. Végzettség szerint a gimnáziumi és szakközépiskolai érettségivel rendelkezők megítélése romlott a legjobban. Miután az uniós tapasztalatok szerint a lakosság saját egészségi állapotáról alkotott ítélete szoros összefüggést mutat az egészségügyi szolgáltatások teljesítményével, a negatív változás az egészségügyi szolgáltatások romlását is mutatja - véli dr. Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezetője. A lakosság saját egészségi állapotának rosszabb megítélése mellett a lakosság egészségének megőrzésében is passzívabbá vált. Ez különösen a férfiakra igaz: míg három évvel ezelőtt 36 százalékuk nem tett és nem is akart semmit tenni egészsége megőrzése érdekében, idén ez az arány 41 százalékra nőtt. Az egyes korcsoportokat tekintve különösen a 20 és 29 év közöttiek aktivitása csökkent, 27 százalék helyett ma már 35 százalék azon férfiak aránya, akik nem tesznek és nem is akarnak tenni semmit saját egészségük védelme érdekében. Az egészségmegőrzés szempontjából a lakosság legpasszívabb csoportja a 40-49 éves korosztály, valamint a legalacsonyabb - 8 általános, illetve szakmunkás - végzettségűek. Kétharmaduk semmit nem tesz egészségének megőrzése érdekében. A felsőfokú végzettségűek körében viszont nőtt az egészségvédelem terén aktívak aránya. Míg 2004-ben 56 százalékuk fordított időt és energiát az egészségmegőrzésre, idén már 69 százalékra tehető ez az arány. A rendszeresen szűrővizsgálatokra járók aránya jelentősen - 57 százalékról 45 százalékra - csökkent az elmúlt három év alatt. E csökkenés legnagyobb mértékű a 20-29 évesek csoportjában volt, ahol a rendszeresen szűrővizsgálatra járók aránya 2004-ben még 61 százalék volt, míg idén már csak 14 százalék.