A Reuters február második felében készült elemzői konszenzusa szerint a piac átlagosan 3,76 százalékos éves inflációt vár a második hónapra, míg a Bloomberg hírügynökség prognózisa 3,7 százalékról szól, a január 4,1 százalék után. A piaci átlagnál jóval optimistábbnak tűnnek a Napi Online által most megkérdezett szakértők.

 

Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő, Barcza György, az ING Bank és Samu János, a Concorde elemzője egyaránt 0,6 százalékos havi, illetve 3,5 százalékos éves inflációra számít. Szerintük energia- és üzemanyagárak emelkedésével szemben a tavalyi, magas bázis kiesése, illetve az élelmiszerek, ruházati cikkek és - az erős forint okán - a tartós fogyasztási javak nyomott árszínvonala fékezheti a pénzromlási ütemet. Samu hozzátette: kedvező hatással van az importált infláció is, s valószínűleg a szolgáltatások árszínvonala sem fog visszakorrigálni.

 

A szakemberek abban is egyetértenek, hogy a holnap megjelenő negyedik negyedévi, végleges és részletes GDP-adatokból kiderülhet, a gazdasági növekedést a nettó export lendületes bővülése "vitte a hátán", szemben a gyengébben teljesítő belföldi fogyasztással és beruházással. (A negyedik negyedévben az eddig napvilágot látott adatok szerint éves összevetésben 3,7 százalékkal bővült a GDP.)

 

Mindegy, hogy a hétvégén kimegy-e a sávból a forint árfolyama vagy sem - véli Forián Szabó Gergely, aki álláspontját több érvvel is alátámasztotta. Egyfelől a piac sokat tanult a 2003 januári eseményekből, s aki ott megégette magát, ezúttal óvatosabb lesz. (Akkor a hónap közepe táján többször is a sávon kívülre került a forint, amire az MNB két egymást követő napon 100-100 bázispontos kamatvágással és intervencióval reagált. Az első kamatvágás tovább erősítette a hazai fizetőeszközt, a második után azonban már meredeken zuhant a forint, az euró a korábbi 234 körüli szintről 250 közelébe ugrott.) Az akkori és a mostani helyzet fontos különbsége, hogy míg két éve csak a kormány volt eltökélt, immár a jegybanknak sem célja, hogy sávon kívülre kerüljön a forint, hiszen az inflációs cél eléréséhez nincs szükség ilyen erős árfolyamra - fogalmazott az elemző. Az is eltérést jelent, hogy akkor más árfolyamvárakozások voltak dominánsak a piacon: egy éves időtávra a külföldi elemzők sávon kívüli forintkurzust prognosztizáltak, míg most a többség nem így vélekedik.

 

Barcza György úgy véli, megvan a veszélye annak, hogy a hétvégén sávon kívülre kerül a forint, de a piacon e folyamat kibontakozásának jelei még nem láthatók. Hozzátette: néhányan a sáv eltolásában, eltörlésében reménykednek, s a hosszú víkendre prognosztizált esetleges sávszél-tesztelés e spekulációk előszele lehet. Szlovákiában hónapok óta erre játszanak a spekulánsok, s ha a korona elleni támadás alábbhagy, akár a forint felé is fordulhat a játékosok érdeklődése. A hazai körülmények azonban Barcza szerint is alapvetően mások, mint 2003-ban, ugyanis az idén jól alakul az infláció. Ha tehát be is következik a sávszél-támadás, annak nem fundamentális okai lesznek, hanem egyáltalán a sávhatár léte, s ha már ott van, a piac igyekszik azt letesztelni.

 

Samu János szerint a sávtámadás kapcsán elvileg két forgatókönyv képzelhető el. Vagy azért indul meg az attak, mert az MNB-t a sáv feladására akarják kényszeríteni, vagy csak a korábban felépített opciós pozíciókhoz kapcsolódó ügyletekről van szó. Ez utóbbi nem az MNB ellen szól, nem hosszútávú szempontok vezérlik, csak "piaci történet" - fogalmazott az elemző, aki úgy véli, hogy az előbbi szcenárióra nincs esély. A piac emlékszik ugyanis a 2003-as történésekre: akkor nagy pozíciók épültek fel arra, hogy az MNB a sávszélnél tovább hagyja erősödni a forintot. Ez a várakozás akkor nem jött be, a támadók veszítettek.