Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja az önkormányzatok által nyújtott szociális segélyezési rendszer átalakítását. A kormány szándékai szerint ezzel egy egyszerűbb, és átláthatóbb mechanizmus jön létre. A Policy Agenda (PA) kutatóintézet álláspontja szerint a mostani átalakítás inkább arra alkalmas, hogy újabb forrásokat tudjanak megtakarítani a szociális kiadások területén.

Két részre oszthatók a segélyek

A szociális segélyezési rendszer két ágra osztható - ismerteti a PA. Az egyik az úgynevezett rendszeres segélyezés, amely főként azok számára biztosított, akiknél a megélhetéséhez szükséges elemi feltételek sem adottak. A legfrissebb adatok szerint (2011) rendszeres szociális segélyt, foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ápolási díjat és időskorúak járadékát 324 ezer ember kapott. Ezek közül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem is klasszikus segély, hanem inkább egyfajta rendelkezésre állási díj. Ezt ugyanis azok kapják, akik munkaképesek, és várják, hogy az állam közmunkát biztosítson számukra, ezért havonta 22 800 forintot kapnak. Miután a rendszeres segélyezési rendszeren belül ők alkotják a legnagyobb csoportot, 2011-ben havonta mintegy 210 ezer fő, ezért munkavégzési kötelezettséghez nem kötött segélyt havi átlagban mindössze 110 ezer ember kap Magyarországon.

A segélyezettek másik csoportját a nem rendszeres támogatásban részesülők jelentik. E kör is viszonylag szűk, mivel öt különböző élethelyzethez kötődő támogatást adhatnak az önkormányzatok. Ezek közül a kormány által beterjesztett javaslat az átmeneti segélyt, a temetési segélyt és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást szünteti meg, és létrehozza az önkormányzati segélyt. Ezen három segélyt 2011-ben 545 ezer esetben adták, amely természetesen nem ennyi érintetett jelent, mivel lehet, hogy valaki többször is kapott egy éven belül.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az átmeneti segélyek kisösszegű segítséget jelentenek, mivel mind az átmeneti segély, mind a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás átlagos összege 10 ezer forint körüli volt. Természetesen a temetési segély ennél valamivel magasabb, 23 ezer forint, mivel ez elvileg a temetkezési költségek fedezésére szolgálna.

Az átmeneti segélyek elviekben egy kritikus élethelyzeten (betegség miatt megemelkedett gyógyszerkiadások, temetési költségek fedezete, váratlan kiadások) próbál segíteni.

Mi lesz az átalakítás után?

Ugyan egyszerűsítés címén szünteti meg a három jogcímet a kormányzati javaslat, és hoz létre egy látszólag újat, sokkal inkább azt gondoljuk, hogy megint a segélykasszán való spórolást keresi a kormány - vélik a kutatók.

Az önkormányzatok által nyújtható átmeneti támogatások kapcsán keretszabályokat rögzítenek a szociális törvényben. A jelenlegi törvény azt írja elő, hogy átmeneti segélynél az egy főre eső havi jövedelemhatárt úgy kell az önkormányzatnak megállapítania, hogy az az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150 százalékánál alacsonyabb nem lehet. Ez azt jelenti, hogy törvényesen jár el az a települési önkormányzat, amely azt mondja, csak annak ad segélyt, akinél 28 500 forint alatt van az egy főre eső jövedelem, egyedülálló esetében pedig 42 750 forintot nem éri el.

Az új szabály szerint egységesítenék a szabályt, és függetlenül attól, hogy valaki egyedül neveli gyerekét, vagy többen élnek a családban az öregségi nyugdíj legkisebb értékének 130 százaléka lesz a határ. Ez 37 050 forintot jelent.

Tovább szakad a szociális védőháló

A Policy Agenda véleménye szerint két alapvető probléma van a rendszer átalakításával. Egyrészt tovább nőhetnek a területi különbségek, másrészt lehetőséget ad forráskivonásra.

Az eddigi rendszerben is kódolva volt, hogy azokon a településeken élők, ahol a gazdasági helyzet miatt amúgy is több munkalehetőség van, még a segélyezési rendszer kapcsán is több lehetőséggel bírnak. Ennek az az oka, hogy a pontos feltételeket az önkormányzatok a helyi viszonyoknak megfelelően határozzák meg. Ez utóbbi kapcsán főleg az számít, hogy település milyen anyagi helyzetben van. Természetes, hogy például Újbudán vagy Óbudán a jövedelemhatár az öregségi nyugdíjminimum 240 százaléka, míg kisebb falvakban a törvényi minimumot próbálják tartani, amíg van pénz a településen.

Ezzel szemben a hátrányos helyzetű településeken élők esetén minimális munkalehetőség és gyér szociális támogatási rendszer áll rendelkezésre. A mostani változás növeli ezt a problémát, mivel a jövedelemhatárok megváltoztatása miatt a nehezebb helyzetben lévő önkormányzatok tovább csökkenthetik az erre a célra fordítandó összegeket. Ezzel tovább romlik azok helyzete, akik gazdasági szempontból nehéz helyzetű településen élnek.

Azt is látható az átalakításból, hogy egyik célja az egyszerűsítés mögé bújva a források kivonása a szociális rendszerből. Azzal, hogy csökkentik a jövedelemhatárt és összevonnak támogatási formákat, lehetőség van arra, hogy csökkenjen a költségvetés tehervállalása is. Jelenleg ugyanis az állam a rászoruló települések számára pénzt ad ahhoz, hogy valamilyen mértékben képesek legyenek például átmeneti jellegű segítséget adni a rászorultak számára - írta közleményében a PA.

QP | Quality Placement