Orbán Viktor, miniszterelnök jelölt a héten ismét szóba hozta a jegybankot, mondván, "nincsenek meg az alapjai a szükséges együttműködésnek", viszont ezen gyorsan változtatni kívánnak. Matolcsy György nyilatkozata megvilágítja, hogy miről is van szó írja a Raiffeisen. Mivel a kormányzatnak nincsen lehetősége expanzív fiskális politikára, monetáris politikai fordulatot szorgalmaz a leendő gazdasági miniszter. Ez részben alacsonyabb kamatot, részben valamilyenfajta mennyiségi lazítást jelenthet, bár erről részletesebb elképzeléseket egyelőre nem tudni. Tehát, az új kormány gazdaságpolitikai céljai megvalósítását támogató jegybanki vezetésre van szükség az új kormány vezető szerint. Mivel a jegybank elnökét és a monetáris tanács tagjait csak „súlyos kötelezettségszegés" esetén mentheti fel a köztársasági elnök kérdéses, hogy Simor András „off-shore" ügye ebbe a kategóriába tartozik-e. Mindazonáltal a Raiffeisen elemzőinek a véleménye szerint megnőtt annak a valószínűsége, hogy a Fidesz tényleg megpróbálja eltávolítani Simort, és annak is több esélyt adnak, hogy ezt sikerrel teszi.


A Raiffeisen elemzői arra is kitérnek elemzésükben, hogy Varga Mihály tényfeltáró bizottsága 170 milliárd forintos lyukat talált a költségvetésben (100 milliárd forint követelésállományt a Malévnál és Vértesi Erőműnél, 70 milliárd forintos hiányt a munkaerőpiaci bevételeknél illetve kötelezettségeknél) - így a mai állás szerint a jövő hétvégén hivatalba lépő kormány 3,8 százalék helyett 4,5 százalékos hiánnyal tartja reálisnak az átvételkor az idei államháztartást. Ehhez még hozzájöhet az állami vállalatok adósságátvállalásának költsége, illetve az adócsökkentések, így összességében a Raiffeisennél valószínűtlennek tartják, hogy 5 százalék alatt maradjon idén az

államháztartás hiánya. Mindez nem javítja Magyarország kockázati megítélését, ezért nem számítanak arra, hogy május végén újból kamatot csökkentene a monetáris tanács, illetve arra sem, hogy az euró árfolyama tartósan 275 forint alá menne.


A kamatcsökkentés végére utalt már a héten Bihari Péter, az MNB Monetáris Tanácsának a tagja is. Bihari is azt mondta, hogy a május 31-i kamatos ülésen véget érhet a jegybank tíz hónapja tartó kamatvágási periódusa, mivel az eurózóna szuverén adósi válsága miatt megnőttek a kockázatok. Véleménye szerint a kamatvágási ciklus nem folytatódhat, mert Magyarország kockázati felára hetek óta nő és az inflációs kilátások is csak kevéssé teszik indokolttá a további monetáris enyhítést. Amikor a magyar kockázati felár növekedéséről beszélünk, akkor nem a relatív rosszabbodásról van szó, hanem általában a globális kockázati felárak emelkedéséről, amely szűkíti az MNB mozgásterét is a kamat csökkentésekor - mondta Bihari, aki a legutóbbi, április 26-i kamatdöntő ülésen a kisebb, 25 bázispontos vágás mellett voksolt.

QP | Quality Placement