Az állampapírok és devizakötvények hozama, illetve a cds árfolyamok csökkentek az elmúlt hetekben, amivel párhuzamosan a forint erősödött az euróval szemben. Ugyan egyes eurótagok államadósságával kapcsolatos befektetői aggodalmak továbbra is jelen vannak, ezek nem gyakorolnak különösebb hatást a régió országainak kockázati megítélésére. Mindezek ellenére, a tanács szerint a javuló tendencia fennmaradását bizonytalanság övezi.
Az inflációs várakozások a korábbi prognózisokhoz képest változatlanok: a jegybank szerint idén a célszint közelébe, jövőre a háromszázalékos célszint alá csökkenhet a pénzromlás üteme. A közvetett adók és a szabályozott árak emelése ugyan növeli az inflációt, de annak alakulását egyre inkább a visszafogott kereslet határozza meg - az MNB által figyelt piaci szolgáltatások árindexe folyamatos mérséklődést mutat. A reálgazdaság állapotát illetően a
monetáris tanács szerint a hazai gazdaság idén újra növekedési pályára állhat, bár a magyar folyamatok késve követik a globális és régiós fellendülést.
A növekedésben eddig megfigyelt kettősség továbbra is fennáll: miközben az export markáns bővülésnek indult, addig a fogyasztás idán sem fog tudni érdemben bővülni.
A jövőt illetően, amennyiben az ország kockázati megítélése lehetővé teszi, akkor folytatódhat az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt kamatcsökkentés. Simor András kérdésre válaszolva kifejtette, amennyiben a következő kabinet olyan döntéseket hoz,
amelyek csökkentik a kockázati megítélést, az nagyobb mozgásteret adhat a jövőben a jegybank számára.