A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A holnap megjelenő, első negyedéves folyó fizetési mérleg statisztika akár 900 millió eurós többletet is mutathat − vélik a lapunk által megkérdezett elemzők. Ha ez bekövetkezik, akkor soha nem látott rekordra ugorhat Magyarország folyó mérlege, amely a tőkemérleggel párosulva kiemelkedően magas finanszírozási többletet biztosíthat az országnak.

A fizetésimérleg-statisztika esetén azonban óvatosan kell bánni az előrejelzésekkel, ugyanis az adat nehezen mérhető és becsülhető, ami miatt a statisztikával foglalkozó MNB a későbbi adatrevíziók során akár több száz millió eurós korrekciókat is rendszeresen végre szokott hajtani. Ezek miatt az elemzői prognózisok is általában jócskán szóródnak, ám az első negyedéves adatok esetén meglepően koncentráltak az előrejelzések.

Honnan ez a bizonyosság?

E magabiztosság oka, hogy már ismertek a külkereskedelmi áruforgalmi statisztikák. A tavalyi első negyedévben 1,2 milliárd euró többlet keletkezett ezen a soron. Idén viszont a februárban és márciusban kirobbanóan nagy többlet keletkezett, ami nyomán akár 600 millió euróval, 1,8 milliárdra is hízhat az áruforgalmi egyenleg a fizetési mérlegben − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az egyedüli, apró bizonytalanságot az okozza, hogy a jegybank és a Központi Statisztikai Hivatal részben máshogy számolja el az áruforgalmat.

A szolgáltatások soron némi romlás vagy stagnálás várható, de így is csaknem 600 millió eurós többlet keletkezhet a szolgáltatások kereskedelmének egyenlegében. A jellemzően masszívan mínuszos jövedelemegyenleg esetén a tavalyi első negyedévben több mint 1,2 milliárd eurós hiány mutatkozott − ez most sem lesz másképp a szakértők szerint, sőt némileg nőhet itt a hiány, elérheti az 1,4 milliárd eurót is.

Ezekből adódik, hogy 800-1000 millió eurót is elérheti akár a folyó fizetési mérleg többlete, ami − a korábbi negyedévek adatai alapján − párosulva egy 400-500 millió eurós tőkemérleggel, akár 1,5 milliárdos nettó finanszírozási pozíciót biztosíthat Magyarországnak.

Alátámasztható érvelés

A gazdasági szereplők finanszírozási pozíciójának oldaláról is alátámasztható az érvelés: a háztartások megtakarításainak állománya egyelőre nem csökken, továbbra is az óvatosság uralja a viselkedésüket − és vélhetően a munkaerő-piaci helyzet normalizálódásáig itt komoly változás nem is várható. A vállalatok is nettó hiteltörlesztők voltak az első negyedévben − a csökkenés majd a második negyedévben fog itt látszódni, az MNB adatai szerint áprilisban már nettó hitelfelvevők voltak a vállalatok.

A várhatóan rekordmagas többlet ellenére a fizetési mérleg mögött álló folyamatok alapvetően nem változtak − mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A kiemelkedően erős külkereskedelem miatt tovább emelkedik a többlet, amivel párhuzamosan a külföldi tulajdonú vállalatok egyre jobb jövedelmezősége miatt az országból kivitt pénzek is nőnek − bár ezt némileg tompítják a különadók −, ami növeli a jövedelemegyenleg hiányát. A két tényezőből azonban az előbbi dominál − ez vezet a folyó mérleg további erősödéséhez.

Kép: Nagyobb képért kattintson!

A következő negyedévekben lassan csökkenésnek indul a folyó fizetési mérleg többlete, de a várhatóan bombaerős első negyedéves adat nyomán akár a kétmilliárd eurót is elérheti a szufficit az év egészében, azaz hasonlóan alakulhat a tavalyihoz képest. A ciklikusság miatt már eleve alacsonyabb lehet a többlet a második negyedévben, de a javuló vállalati eredmények miatt nőhet a jövedelemegyenleg hiánya és az áruforgalomban is emelkedhet az import a lassan éledező belső fogyasztás hatására − hozták fel az érveket az elemzők.

A fogyasztásba vetett remény még él

Az utóbbira érv, hogy a kiskereskedelemben még nem jelent meg a januári szja-kiengedés. Vélhetően ezt a hitelek törlesztésére fordították a háztartások, ugyanis a megtakarításaikat sem növelték belőle − mondta Samu János, a Concorde elemzője.

A következő negyedévek során viszont már megjelenhet ez a többletjövedelem a nagyobb fogyasztási kiadások formájában, ami párosulhat nyáron a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésével. Ez azonban határozott magabiztossággal nem állítható, ugyanis az elmúlt időszakban megjelentetett elemzések fokozatosan egyre kijjebb tolták a belső kereslet élénkülésének időpontját, amelynek következtében az idei GDP-növekedési prognózisokon is vágtak − tette hozzá a szakértő.