Rendkívüli mennyiségű eső esett az elmúlt napokban, a csapadék több helyen áradásokat okozott. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője arról beszélt, hogy mely folyókon van készültség és van-e olyan szakasz, ahol kritikus a helyzet.

A következő hetek csapadékmennyiségét nem lehet megjósolni, hiszen a mostani mediterrán ciklon útja bizonytalan.

Nagyon sokfelé kellett elrendelnünk árvízvédelmi készültséget, több mint 500 kilométeren, Magyarország egész területén

 – mondta el az InfoRádiónak Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.

A legmagasabb, tehát harmadfokú készültséget a Sajó és a Tarna folyókon rendelték el, hiszen ott pár nap alatt lehullott a januári átlag. Árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni az Ipolyon, a Zagyván, a Bodrogon, a Túron, a Bódván, a Körösökön, a Berettyón, tehát sok kisebbnek mondható Észak- magyarországi, Északkelet-magyarországi folyón. A Dunán nem érkezik jelentősebb víz, a Tiszába pedig belefolynak a kis folyók, ezért a jövő hét első felén, a hétvégén a felső-Tiszánál, inkább Tokaj környékén a legalacsonyabb fokú készültséget kell majd elrendelni.

A szóvivő elmondta, hogy a legmagasabb szintű készültség fokozott figyelőszolgálatot jelent a nap 24 órájában, az előrejelzéseket figyelik. Beavatkozásra egyelőre nem ad okot a most érkező víz és árhullám. Korábban kevés víz volt, tehát még van helye a a folyókban az érkező víztömegnek, és bár egyre hidegebb van, ezután már inkább hóra számítanak, mint esőre.

Egy elhúzódó, lassú apadás valószínű majd

– állapította meg.

Az Ipoly mentén egyes területeken nincsenek állami védvonalak, a Sajó mentén szintén vannak mederben lévő utak, amiket le kell zárni, de ezek kisebb árhullám esetén is előfordulnak.

Siklós Gabriella kifejtette: nagyon nem mindegy, hogy a folyásba eső vagy hó érkezik, de a mennyiség is számít. A következő hetek csapadékmennyiségét nem lehet megjósolni, hiszen a mostani mediterrán ciklon útja bizonytalan. Fontos, hogy hol engedi el magából a csapadékot, de az biztos, hogy sok víz érkezik. Ennek alapvetően örülnek a vízügyesek, hiszen

december vége óta többmillió köbméter vizet be tudtak tárolni.

A tavaly nyárra emlékezve ez nagyon fontos

– jegyezte meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.

A Balaton legalább jól jár

Most már jól látható a vízszintemelkedés mind a Balatonon, mind pedig a Velencei-tavon is. Tavaly szeptember óta a tavaink 20 centiméterrel magasabbak, mint a minimális vízállások idején. Ez annak köszönhető, hogy novemberben és decemberben már nem volt annyira száraz a vízgyűjtő terület, és az érkező csapadék le tudott folyni a tavakba.

A Velencei-tó szintje most már 80 centi körüli, ám még mindig nagyon sok hiányzik a tavaszi, ideális, 160 centiméteres magassághoz. Ha a most következő hónapokban az átlagosnál minden egyes hónap májusig jóval csapadékosabb lesz, akkor közelíthetjük meg az ideális nyár eleji vízállásokat mind a Balatonon, mind pedig a Velencei-tavon.

Az Alföldön viszont már a belvíz is megjelent, ez feladatot adhat a Vízügyi Főigazgatóság számára, ha a gazdálkodóknak is gondot okoz. Siklós Gabriella azt mondta, szeretnék megtalálni a kompromisszumot, hogy az ilyen területeken hol lehetne a vizet ott tartani, de mivel ezek nem állami területek, ehhez komoly társadalmi konszenzusra lenne szükség. Most sok helyen elvezetik azt a vizet, ami nyáron hiányzik, de ha kell, akkor a belvízvédelmi készültséget is elrendelik a vízügyesek, és akkor szivattyúznak.