2016 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

  • A GDP volumene 1,1 százalékkal nőtt. A korábban közölt volumenindex revízióját elsősorban a kedvezőbb mezőgazdasági teljesítmény magyarázza.

2016 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

  • A GDP volumene 2,6 százalékkal nőtt. Az első becslésben közölt II. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.
  • A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1,8 százalékkal nőtt.

Termelési oldal:

  • Az ipar hozzáadott értéke 3,9, ezen belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a legtöbb ágazat hozzáadott értéke - így a közúti járműgyártásé is - bővült. A jelentősebb ágazatok közül a teljesítmény a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártásában emelkedett. A feldolgozóipar növekedését továbbra is visszafogta a gép, gépi berendezés gyártása ágazat teljesítménye. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek csökkenése is számottevő volt. (Az ipar nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások nem csak ipari, hanem egyéb más, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak.)
  • Az építőipar teljesítménye továbbra is csökken, ezúttal 24 százalékkal, az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése esett vissza.
  • A mezőgazdaság hozzáadott értéke 13 százalékkal növekedett.
  • A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,3 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 7,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagymértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 2,8 százalékkal növekedett. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 4,6 százalékkal nagyobb lett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,2 százalékkal nőtt, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,9 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,6 százalékkal mérséklődött, amit a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának csökkenése, valamint a jutalékok és díjak egyenlegének negatív változása okozott.
  • A bruttó hazai termék 2016. II. negyedévi, 2,6 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,8, az ipar 0,9, a mezőgazdaság 0,4 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása (0,8 százalékpont) volt a legjelentősebb. Az építőipar 0,9 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

Felhasználási oldal:

  • A háztartások tényleges fogyasztása 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mért a KSH. A nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a szabadidő-kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A magyarok külföldi fogyasztása erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal nőtt.
  • A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,1, a közösségi fogyasztásé 2,8 százalékkal bővült.
  • A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,4 százalékkal emelkedett.
  • A bruttó állóeszköz-felhalmozás 20 százalékkal visszaesett, ezt döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette inkább. Míg a gép- és berendezésberuházások volumene stagnált, az építési beruházásoké jelentős mértékben csökkent. A nagyobb súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás, a közigazgatás, védelem, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a mezőgazdaság beruházási teljesítménye csökkent, a feldolgozóiparé, az energiaiparé, a kereskedelem, gépjárműjavításé, az ingatlanügyleteké, illetve az információ, kommunikációé nőtt.
  • A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal csökkent.
  • A belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 0,2 százalékkal bővült.
  • A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 989 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 8,2, az import 6,1 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 7,0, a behozatal 6,1 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13, importja 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
  • A bruttó hazai termék 2016. II. negyedévi 2,6 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,1 százalékponttal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 2,8 százalékponttal lassította a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom összességében 2,4 százalékponttal segítette a gazdasági teljesítmény bővülését.

2016 II. negyedévében az előző negyedévhez képest:

  • A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1 százalékkal nőtt. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik.)
  • A pénzügyi, biztosítási tevékenység kivételével az összes nemzetgazdasági ág növekedett. A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2, az iparé 1, az építőiparé 2,9, a szolgáltatásoké pedig 1 százalékkal bővült.
  • A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,1, a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,6, a közösségi fogyasztás 0,3 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,9 százalékkal csökkent. A külkereskedelemben az export 3,4, az import 2 százalékkal nőtt.