Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Rettenetes hónapok elé néz a magyar lakosság a CIB Bank előrejelzése szerint. Az infláció december-január környékén tetőzik, 23-24 százalékig emelkedhet, és ezt követően is hónapokon át 20 százalék fölött marad az áremelkedés üteme - mondta Trippon Mariann, a bank vezető elemzője a hitelintézet sajtótájékoztatóján. Egyszámjegyű áremelkedés legkorábban 2023 végén valószínű a szakember szerint, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célsávjába (2-4 százalék), legkorábban 2024-ben kerülhet a mutató. 

A pontos inflációs várakozásokkal kapcsolatban sok a bizonytalanság, az egyik tényező az árstop. 

Az élelmiszereknél ez bőven beépült már az árakba, az árstopos termékeken keletkező veszteséget más élelmiszerek árának emelésével kompenzálták a kiskereskedők. 

Az üzemanyagoknál ugyanakkor kérdéses, meddig marad az ársapka, ezt befolyásolhatja az ellátás biztonsága is, és a piaci ár alakulása is. 

A gazdaság növekedése lelassul, már az idei harmadik negyedévben is negyedéves szinten csökkenést mértek, jövőre plusz/mínusz nulla környékén alakul a GDP. A reálbérek csökkenni fognak, mert bár jelentős munkanélküliséggel nem kalkulál a bank, a béremelkedés üteme nem fogja elérni a magas átlagos inflációét, amely 17,2 százalék körül lehet.

A forint erősödhet

A CIB szakértői szerint a forint árfolyama valamelyest erősödhet jövőre, a CIB az idén 389,5  forintos euróval kalkulál, jövőre átlagosan 398 forint lehet a keresztárfolyam, valamivel alacsonyabb a jelenlegi 407 forintos szintnél. Az MNB 500 bázispontos kamatemelése stabilizálta az árfolyamot, de érdemi erősödés akkor várható, ha a brüsszeli jogállamisági eljárás körüli bizonytalanságok megszűnnek, az inflációs kilátások javulnak és az ország egyensúlyi pozíciójában is kézzel fogható pozitív fordulat körvonalazódik. 

A bank szerint folytatni kellene a szigorú monetáris politikát, az alapkamat ennek ellenére jövőre csökkenni fog, 9,5 százalékot vár a bank 2023-ban, ez követően 2024-ben 6, majd 2025-ben 5 százalékosra csökkenhet az irányadó ráta, ezekben az években ez már pozitív reálkamatot jelenthet majd, ha sikerül az inflációt addigra leszorítani.