"Az emberek látóköre messzebb ér a jövő havi villanyszámlánál, joguk van ismerni a döntés komplexitását és következményeit" - mondta Sólyom László a Magyar Tudományos Akadémián kedd reggel megkezdett energiakonferencia nyitóbeszédében. A volt államfő szerint az a mód, ahogyan a kormány és a parlament meghozta a paksi döntést, az nélkülözte a nagy horderejű, több generáció sorsát meghatározó ügy normális szakmai és demokratikus menetét is - írja az Index.hu.

Tény, hogy a rendkívüli horderejű szerződés megkötése meglepetésként érte nemcsak a "magyar embereket", hanem a magyar energiaipart, sőt a kormányt is. Az is tény, hogy nemcsak az előkészítés folyt titkokban, de minden adatot, amely a döntés felelős megítéléséhez szükséges lenne, tíz évre titkosítottak. A politikai kommunikációban igénytelen és ellentmondó érvekkel találkozunk - sorolta a volt államfő. "Köztársasági elnökként nyilvánosan bíráltam a paksi bővítés előkészítésére vonatkozó 2009-es országgyűlési határozatot. Hangsúlyoztam, hogy a döntést teljes körű információn alapuló társadalmi vitának kell megelőznie" - tette hozzá Sólyom.

Az államfő emlékeztetett arra is, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa 2011-ben állásfoglalásban szólította fel a kormányt az előkészítés hiányosságainak pótlására, a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozására és az egész folyamat nyilvánosságának biztosítására, ám erre nem került sor.

A volt köztársasági elnök továbbá megjegyezte: a döntést olyan szituációban hozzák, amikor válaszúton van a világ energiatermelése. A választáshoz azonban szükség volna az alternatívák részletes ismeretére és megvitatására, a trendek figyelembevételére. Mi volt a döntési szempont? Csupán az olcsóság? - tette fel a kérdést, majd hozzátette: az ezt alátámasztó számítások nem ismeretesek.

Néhány nyilvános utalás a megújulók mai árait emlegeti, nem pedig az új atomblokkok belépésekor várható helyzetet. Miért kellett most szerződni, amikor energiaellátási szempontból öt-tíz év múlva is időben lennénk, és addigra az alternatívák csak tisztulni fognak - sorolta kérdéseit Sólyom, aki szerint már a mostani költségvetésből is látszik, hogy a megújuló energiaforrásokkal a jövőben kevésbé számol a kormány.

Ki fizeti a cechet?

Hol van a példátlan nagyságú adósságteher igazolása? Ki állja az árfolyamkockázatot? A beruházás terhét mindenképpen az országnak kell fizetnie - hangsúlyozta.

"Mi indokolhatja, ha ezt nem az áram fogyasztóira terhelik, hanem mindenkivel fizettetik, vagyis az alacsony ár nem valós? Ez az elköteleződés nyilván hatással van külpolitikánkra, a nemzetstratégiára, megítélésünkre a világban és az Európai Unióban. Mikor vitatta meg ezt az Országgyűlés?" - sorolta Sólyom, jelezve, hogy lényegében semmi érdemlegeset nem tud a magyar társadalom a beruházás feltételeiről.

A volt államfő szerint kockázatos és drága egyetlen erőműre feltenni az energiaellátás több mint felét, és a környezetvédelemről szólva nem lehet egyetlen szempont, hogy az atomerőmű esetében a szén-dioxid-kibocsátás valóban nulla: "az egész életciklust kell nézni, az uránbányászattól a leszerelt blokkok és a fűtőelemek tárolásáig, amelyet a nemzetközi jog szerint csak időlegesen háríthatunk Oroszországra. Nem hagyható figyelmen kívül a szükséges kapcsolódó beruházások környezeti terhe sem. Az emberi hibát pedig sosem lehet kizárni" - hívta fel a figyelmet a volt köztársasági elnök.

Hitelességi válság

Ami azonban a Miniszterelnökségre korlátozott titkos előkészítésből, az elegendő információ nélkül az Országgyűlésre hárított döntésből, az alig néhány képviselő jelenlétében lefolyt ún. vitából, s végül az érdemi adatok tíz évre való titkosításából kibontakozik, az nem más, mint a hatalomgyakorlás hitelességi válsága - szügezte le. Éppen a kormányzásnak ebben a hitelességi válságában a szakmai és állampolgári önbecsülés dolga, hogy folyjon érdemi eszmecsere, hangozzanak el valódi érvek kölcsönös tisztelettel és nyitottsággal - tette hozzá az Index.hu tudósítása szerint.