Döntését levélben tudatta Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. Az államfő levelében kifejtette: a törvény célja az anyák foglalkoztatottságának növelése, és nem a költségvetés egyensúlyának helyreállítása. Sólyom László leszögezte, a kisgyermekes anyák munkába állásának támogatását fontos célkitűzésnek tartja, az erre irányuló intézkedések mind a családok, mind pedig a gazdaság egésze szempontjából kedvezőek lehetnek. A köztársasági elnök a visszaküldés indoklásában azonban kiemelte: fontos, hogy az anyák továbbra is szabadon dönthessenek a munkába való visszatérésről. Ezért meggyőződése szerint pozitív, ösztönző intézkedésekre van szükség, és nem olyanokra, amelyek kényszert jelentenek. Ilyen pozitív intézkedés a bölcsődei férőhelyek számának növelése, a családi napközik létesítésének támogatása, a családi gyermekfelügyelet új formáinak megteremtése, a részmunkaidős munkavállalás lehetővé tétele, illetve támogatása, és az internetes távmunka ösztönzése is. Külön felhívta Sólyom László a figyelmet a részmunkaidős foglalkoztatás fontosságára, hiszen ennek lehetősége jó kompromisszum lehet a család és a munkavállalás között. Magyarország elöregedése és alacsony gyermekvállalási hajlandósága ismeretében a köztársasági elnök meggyőződése, hogy bármilyen, az anyasági ellátásokat módosító intézkedéssel nem szabad a várható gyermekszám további csökkenését kockáztatni. Ha a most is aggasztó általános elöregedés folytatódik, az súlyosan veszélyezteti a nyugdíjrendszer jövőbeni fenntarthatóságát. Sólyom László levelében demográfiai és pszichológiai kutatásokra is hivatkozva kifejtette, hogy a gyermekvállalási kedvre, valamint a gyermek egészséges fejlődésére is kedvező hatással van, ha az anya szabadon, kényszerektől mentesen választja meg, hogy mikor, esetleg milyen fokozatos táv- vagy részmunkaidős megoldásokon keresztül tér vissza a munka világába.