Az ügyben évek óta valóban nem történt előrelépés, most azonban a magyar fél láthatóan "bekeményített": a liberális Fodor Gábor, a zöldtárca új vezetője hivatalba lépését követően azonnal visszavonta a 2000-ben adott magyar hozzájárulást a jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyéhez, a burgenlandi tartományt arra kérte, vonja vissza magát az engedélyt, ezt nyomatékosítandó pedig kilátásba helyezte, hogy az Európai Bizottsághoz fordul. (A Rába habzásáért további másik két bőrgyár is felelős, ezek vízjogi engedélyéhez azonban annak idején nem kért hozzájárulást Ausztria.) Az osztrákok jelezték: nem vonják be az engedélyeket. Sólyom mostani határozott fellépésére Bécs meglehetősen visszafogottan reagált, Daniel Kapp, a bécsi szaktárca szóvivője azt mondta: Ausztria továbbra is érdekelt abban, hogy a problémát az Európai Unió közvetítésével, a jó szomszédság jegyében és annak érdekében sikerüljön megoldani. Arra a kérdésre, hogy vajon az elmúlt években az osztrák igyekezet miért nem járt sikerrel, a szóvivő azt válaszolta: a probléma rendkívül összetett. Álláspontjuk szerint a mai napig nem állapítható meg egyértelműen, mi okozza a Rába habképződését. A Népszabadság azt fejtegeti, mit tehet Magyarország, ha kétoldalú diplomáciai alapon nem tudja rendezni a Rába ügyét. Brüsszeli jogászok a lapnak elmondták: ha hazánk az Európai Bizottsághoz fordul azzal, hogy Ausztria közösségi jogot sértett, az uniónak vizsgálati joga van. Ha Brüsszel megállapítja a jogsértést, úgy a bizottság vagy Magyarország a luxemburgi Európai Bírósághoz (EJC) fordulhat, mely vagy kimondja a jogsértést, vagy nem. Ha igen, akkor hazánk az ítéletbe beleveheti a kárigényt, és az ügyben per indítható akár Magyarországon, akár Ausztriában. A legvalószínűbb forgatókönyv azonban az, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít, Ausztria pedig még azelőtt felhagy a jogsértéssel, hogy az ügy bírósági szakaszba kerülne.