Augusztus elsejével lépett életbe az a hazai kereskedelmi törvény, amelynek az egyik célja, hogy a kisüzemi sörfőzést támogassa a nagyüzemekkel szemben. Az elmúlt tíz évben ugyan sorra nyíltak a kisebb főzdék, köszönhetően a rájuk vonatkozó kedvező adózásnak, a magyar sörgyártás java azonban még mindig a nagyipari főzdékben zajlik. 

Az új törvénymódosítás a kizárólagos italbeszerzési szerződéseket próbálja visszaszorítani azáltal, hogy ezentúl a hazai vendéglátóhelyeknek az egyes italkategóriákban legalább két különböző gyártó termékeit kell kínálniuk. Emellett italkészleteiknek legfeljebb 80 százaléka származhat ugyanazon gyártótól. Ettől csak a csapolt sör esetében térhetnek el, amennyiben folyamatosan biztosítanak a csapon legalább egy kisüzemi sört is.

„Már látszik a kisüzemi sörfőzdék némi forgalomnövekedése a kereskedelmi törvény módosítása nyomán, az átütő változásra azonban még várunk. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy sok vendéglátóhelynek nem éri meg anyagilag az új szabályozás, ezért számos esetben nem követik azt. Ezenkívül természetesen a nagyüzemek érdekében sem áll, hogy ösztönözzék a szektort ezen szabályok betartására.” – mondta Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke a Napi.hu-nak.

Nagyüzemek: nagy tortaszeletek

A kisüzemi sörfőzdék még mindig csak kis részét harapják ki a magyar sörpiacnak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban a magyar sörgyártás kibocsátásának 97 százalékát a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások állították elő, mint például a Borsodi, a Dreher vagy a Heineken.

A Kósa Lajos országgyűlési képviselőhöz köthető új piaci szabályozás egy tavalyi nyilatkozata alapján német, cseh és osztrák mintára született meg. Elmondása szerint ezekben az országokban a helyi kis gyártók a piac 15-20 százalékából részesednek, Magyarországon azonban csupán 3,6 százalékából.

A pandémia a sörpiacra is hatással volt: a tavalyi évben a hazai sörgyártás volumene csak kicsivel haladta meg a százmilliárd forintot, ami 13 százalék visszaesést jelentett 2019-hez, a járványt megelőző utolsó évhez képest. Az idén a statisztikák szerint némi növekedés tapasztalható, viszont a forgalom még mindig elmarad a 2019 év azonos időszakától.

A kép illusztráció.
A kép illusztráció.
Kép: Napi.hu

Egy évtizede tart a változás

Forradalmi változások egyébként akkor kezdődtek a magyar söriparban, amikor 2012-ben a kormány felére csökkentette a kisüzemi sörfőzdék jövedéki adóját, majd 2018-tól 200 ezer hektoliterre növelte a kedvezményes adósávban főzhető sör mennyiségét, valamint 500 ezer forintra mérsékelte a kötelezően fizetendő biztosítékuk alapösszegét. Ennek a folyamatnak az egyik folytatása a kereskedelmi törvény jelenlegi módosítása.

„Hogy mi a különbség a kisüzemi és a nagyüzemi sörök között? A szakmában az a mondás járja, hogy a kisüzemek előbb sört főnek, aztán áraznak, a nagyok előbb áraznak, aztán főznek sört” - adott egy egyszerű és humoros magyarázatot Hlavács József, a tokaji BAZ Beer Sörfőzde üzletvezetője korábban a Napi.hu-nak. Véleménye szerint Magyarországon egyértelműen változnak a trendek, és folyamatosan nő a kereslet a kraft sörök iránt, így az új szabályok a fogyasztók igényeihez alkalmazkodnak. „Az új trendek egyértelműen észrevehetőek a nagyüzemek szortiment-változásában is, ahol egyre több kézműves-jellegű sör bukkan fel” - tette hozzá a szakértő.

Valóban változnak a sörfogyasztási szokások, de a sör népszerűsége töretlen

Az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett a prémium és szuper prémium sörök keresete. Tavaly már ez a két kategória tette ki a teljes sörértékesítés 25 százalékát a Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint. 

A statisztikákból az is kiderül, hogy idehaza 2019-ben 72,7 liter volt az egy főre eső sörfogyasztás, így a sör a legnagyobb mennyiségben fogyasztott alkoholtartalmú ital. Ezen kívül egy főre vetítve ugyanazon évben a borból összesen 21 liter, égetett szeszből pedig 6,3 liter folyt le a magyarok torkán.