A száz éve született Vásárhelyi Miklósra emlékezett Soros György - Vásárhelyi többek között a második és a harmadik Nagy Imre-kormány sajtófőnöke és a rendszerváltás éveiben a Soros-alapítvány vezetője volt - idézi az Élet és Irodalomban megjelent írását az Index.

A magyar származású üzletember Vásárhelyi Miklósra barátjaként emlékezik, akivel a 1980-as évek közepén ismerkedett meg. Felidézi, hogy Vásárhelyi szembeszállt a német megszállókkal, majd a II. világháború után fontos tisztségekbe került, de hamar belátta, hogy egy hamis utópia hívévé és propagátorává szegődött. Tragikus tévedésével szembesülve, szembeszegült a sztálinista párttal, és a fokozatosan forradalmárrá vált, Nagy Imre közeli munkatársa lett.

Kiemeli, hogy a magyar Soros-alapítvány akkor volt a legeredményesebb, amikor Vásárhelyi volt a vezetője, ugyanis ő indította el azokat a programokat, amiknek hála százak kaptak ösztöndíjat, megújult az egyetemi oktatás, modernizálódtak a kórházak, az egészségügy pedig ultrahang-, röntgen- és ct-berendezésekhez jutott.

Nem szűk ideológia mentén döntött a támogatásról, ő az egész közösséget, a köz javát akarta szolgálni - írja Soros György, hozzátéve, hogy Vásárhelyi nemcsak a katolikus Vigíliát, a Pannonhalmi Szemlét, a protestánsokat vagy a népi írókat támogatta, hanem olyanokat is, akik később ellene uszítottak, ezzel kvázi szembeállítva az újságíró-politikust a jelenkori magyar valósággal.

A jövő nem az uszítóké: a gyűlölet nem közösséget, csak megkeseredett, egymásban is ellenséget látó, önmagukkal is békétlen embereket teremt. A gyűlölet szítása pedig veszélyes fegyver: egy idő után a gyűlölet mindig a gyűlöletkeltők ellen fordul. Gyűlöletből nem a jövő, csak hazug múlt építhető. Soros úgy véli, nem innen vezet az út abba a jobb, igazabb, szabadabb, emberibb világba, amiért Vásárhelyi Miklós olyan sokszor, látszólag reménytelen helyzetben is, olyan sokat tett.

(Fotó: Bryan Bedder/Getty Images for Concordia Summit/AFP)