A jegybank hétfőn közzétett inflációs jelentése a februári prognózishoz képest idén és jövőre szerényebben lassuló pénzromlási ütemre és még kevésbé élénkülő gazdasági növekedést prognosztizál.



A jegybank februári prognózisa szerint a januári átlagos monetáris kondíciók tartós fennmaradása mellett – 256 forintos euróárfolyam és 7,5 százalékos alapkamat-szint – 2008-ban 6 százalék körüli, míg 2009-ben némileg 3,5 százalék feletti infláció alakulhat ki. (A novemberi prognózis még 4,6 és 3,1 százalék volt.) Ezzel egyidejűleg a gazdaság növekedési üteme idén 2 százalék lehet, majd 2009-re fokozatosan 3 százalék köré gyorsul. (A novemberi prognózis 2,4 és 3,2 százalék volt, a legfrissebb előrejelzés középértéke 2,0 és 3,0 százalék.) Az előrejelzés alappályájához képest az infláció esetében közel szimmetrikus, míg a növekedést illetően lefelé mutató kockázatokat érzékelnek az MNB szakértői. Lefelé mutató inflációs és növekedési kockázatot okoz a globális konjunktúra vártnál esetlegesen erősebb lassulása, mely a nemzetközi nyersanyagárakat és a hazai szabályozott energiaárakat is érdemben mérsékelheti. Emellett az alappályánál kisebb inflációt okozhat a gazdaság lassulásának vártnál nagyobb dezinflációs hatása. Felfelé mutató inflációs kockázatot jelent ugyanakkor, ha az inflációs várakozások az inflációs cél felett rögzülnek.



A jegybank korábbi jelentéseiben a béralkalmazkodás jelentőségét hangsúlyozta az inflációs célok teljesülése szempontjából. Az elmúlt időszakban beérkezett munkapiaci adatok szerint a vállalatok egyre határozottabban alkalmazkodtak bér- és létszámdöntéseikben, a korábbi profitromlás megállítása érdekében. A 2008 eleji szakmunkás bérminimum emelkedésének hatása lassítja a bérinfláció mérséklődését, ugyanakkor az alkalmazkodási kényszert erősíti a vártnál kedvezőtlenebb konjunkturális helyzet. Így a foglalkoztatottak számának csökkenése ellenére 2008-ban némi reálbér-növekedéssel számol az MNB.



Az üzleti szféra és a lakossági várakozások is arra utalnak, hogy egyre lassabb fellendülésre számítanak a gazdaság szereplői. Míg az exportszektor kilátásait a fejlett világ növekedési kilátásainak kedvezőtlenebbé válása árnyékolja be, a belföldi konjunktúra javulását az érdemi kiskereskedelmi és beruházási fordulat elmaradása teszi bizonytalanná. A reálbérek visszafogott növekedése és a foglalkoztatás mérséklődése a lakossági fogyasztás határozott bővülését korlátozza. A kedvezőtlenebb külső és belső konjunktúra és a hitelfelárak emelkedése pedig a beruházási kilátásokat is kedvezőtlenebbé teszi. Emellett az ország felvevőpiacainak novemberben feltételezettnél lassabb bővülése az exportszektor kilátásait is rontja. Összességében tehát úgy számol a jegybank, hogy a gazdasági növekedés igen lassú ütemben élénkülhet. Míg a költségvetési kiigazítás hozzájárult a gazdasági növekedés lassulásához, jelentősen mérséklete a külső egyensúly hiányát is. Mivel a teljes előrejelzési horizonton a belföldi felhasználás korábbiaknál visszafogottabb bővülésével számolnak az MNB szakértői, a külső finanszírozási igény alacsonyabb lehet a korábban prognosztizáltnál. A hosszú távú fenntarthatóság tekintetében ugyanakkor kockázatot jelent, hogy a külső egyensúly javulása előretekintve is mérsékelt beruházás és gazdasági növekedés mellett marad fenn.

A korábbiaknál lazább munkapiaci helyzet és alacsonyabb aggregált kereslet ellenére az inflációs kilátások is kedvezőtlenebbé váltak novemberhez képest. A 2006 nyara óta megfigyelt folyamatos kedvezőtlen költségsokkok után (kezdetben a költségvetési kiigazításhoz kapcsolódó adó-, járulék illetve szabályozott áremelések, majd 2007 nyarától a nyers élelmiszerárak jelentős növekedése), a vállalati szektor jelenleg további költségnövelő hatásokhoz kénytelen alkalmazkodni. Az energiaköltségek jelentős emelkedése részben nemzetközi részben hazai eredetű tényezőkkel magyarázható. Importált tendencia az olajárak történelmileg magas szintje, míg hazai eredetű sokknak tekinthető a villamos energia szabályozóváltozás várakozásunknál nagyobb árnövelő hatása. A korábbiaknál nagyobb áremelkedést indokol az energiaköltségek emelkedésének mérete, illetve kedvezőtlen költségsokkok másfél éve tartó halmozódása.
QP | Quality Placement