Pesszimistábban ítéli meg a jegybank a magyar gazdaság helyzetét a legfrissebb szerdán publikált előrejelzésében a legutóbbi, márciusban kiadott elemzéshez képest, ugyanakkor továbbra is fenntartja azt az álláspontot a stáb, hogy a három százalékos inflációs cél a jelenlegi hat százalékos alapkamat huzamosabb ideig történő fenntartása esetén elérhető - áll az elemzésben. Utóbbi állítás - az inflációs jelentés legfontosabb kijelentése - maradt gyakorlatilag egyedül változatlan, ám márciushoz képest több helyen módosította előrejelzését az MNB.

A jelentés legfontosabb üzenetei, hogy a költségsokkok rövid távú hatásai lecsengtek, de a tovagyűrűző hatások a következő negyedévekben is emelhetik az infláció pályáját, bár ezek visszafogottak maradnak. A gazdasági kilábalás közben folytatódik, ám a belső kereslet kibontakozása a korábban vártnál is gyengébben alakulhat. A kormány intézkedései kedvezően érintik az inflációt, ám a növekedést visszavetik a Széll Kálmán Terv (SZKT) intézkedései. Ezek alapján - a kamatpályára adott előrejelzés mellett - 2012 végére az infláció 3 százalékra csökkenhet, majd ezt követően némileg e szint alá kerülhet. A GDP bővülés üteme a második félévben tovább gyorsulhat - főleg a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése miatt - ami alapján 3 százalékra emelkedhet a gazdasági növekedés üteme, de ezt követően ez alatt maradhat.

Csak lassan jelenhetnek meg a rokkantnyugdíjasok a munkapiacon

A márciusi előrejelzésben az MNB még csak korlátozott információk alapján tudott előrejelzést adni a kormány intézkedéseinek hatásáról, ám a szerdai prognózis már bővebben részletezi ezeket a lépéseket. Alapvetően hosszú távon jónak értékeli a jegybank az intézkedéseket, de rövid távon csökkenti a keresletet.

MNB-előrejelzés
201020112012
(%-os változás, éves index)márciusaktuálismárciusaktuális
Infláció4,943,93,43,6
Háztartások fogyasztása-2,12,81,431,7
Állóeszköz-felhalmozás-5,61,2-0,13,63,7
Belföldi felhasználás-1,12,11,721,1
Export14,19,612,39,39,9
Import129,312,18,68,8
GDP1,22,92,632,7
Folyó fizetési mérleg*2,11,41,923,2
Áht-egyenleg*-4,31,72,4-3,4-3,2
Nemzetgazdasági bruttó kereset1,52,32,55,21,6
Nemzetgazdasági foglalkoztatottság00,40,60,51,9

* a GDP százalékában

Forrás: MNB

A munkapiacon a legfontosabb hatása a rokkantnyugdíjasok visszavezetésének lehet. A kormány 200-220 ezer főt vár vissza, ám 40 százalékuk nyolc általánost vagy annál kevesebb is végzett el. Őket feltehetően csak az állami programok keretein belül tudnak majd elhelyezkedni, a másik 60 százaléknak ad reális esélyt az elhelyezkedésre az MNB, de ezt csak egy hosszan elhúzódó folyamat keretében képzelik el a visszafogott munkaerő-piaci kereslet miatt. A jegybank szerint 1,5-2 év alatt a 200 ezer főből 130 ezer jelenhet meg fokozatosan a munkaerőpiacon, aminek hatására az aktivitási ráta fokozatosan emelkedhet. A foglalkoztatottsági ráta hasonlóan nőhet, itt a javuló növekedési kilátások és az állami programok segíthetnek. A munkanélküliség azonban magas szinten, 10 százalék felett maradhat. A bérek alakulását illetően sem nevezhető optimistának az MNB, a reálbérek a termelékenység alatti mértékben nőhetnek.

Roszzabb lehet a növekedés

A Széll Kálmán Tervvel kapcsolatban úgy számolt a jegybank márciusban, hogy a teljes összeg fele jelenthet meg keresleti hatásként. A több információ miatt azonban ezt 160 milliárd forinttal megemelte a jegybanki stáb - ennek nagyobb része jelentkezhet a háztartásoknál, ami visszafogja a lakossági jövedelem növekedését. Ráadásul a háztartások óvatos viselkedése is fennmaradhat, ami szintén negatívan hat a keresletre. A megtakarítási ráta ugyanakkor tartósan magas maradhat - ezt tovább segítik a mynp reálhozamok is.

Mindezek alapján az MNB 3-3 tized százalékponttal levágta a GDP-re adott előrejelzését. Ebben a lakossági kereslet lassabb bővülése tehető fő felelőssé, ez idén a vártnál rosszabb beruházási helyzettel társulhat. Ezt azonban némileg korrigálja a nettó exportra adott magasabb előrejelzés. Ugyan az MNB úgy számol, hogy lassul a nemzetközi konjunktúra - sőt a válság előttihez képest alacsonyabb mértékű lehet a bővülés - ám ezt ellensúlyozhatja az új kapacitások megjelenése - főleg az autóiparban - aminek nyomán nőhet Magyarország exportrészesedése.

Sok múlik a gázáron

Az infláció alakulását illetően a költségsokkok hatása enyhül: az olaj ára vélhetően alacsonyabb lesz a korábban vártnál, az új mezőgazdasági terméseredmények hatására pedig a nyers élelmiszerek drágulása is enyhülhet, az év végére az elmúlt 10 évek átlagába simulhat. Ezt a dezinflációs pályát ugyanakkor ellensúlyozza az, hogy a szabályozott áraknál drágulás feltételezésével élt az MNB. Amennyiben ez az áremelés mégsem történik meg a háztartási energiánál - főleg a földgáznál -, akkor 3-4 tizeddel is kedvezőbb lehet a pálya, aminek nyomán akár már 2012 közepére is teljesülhet az inflációs cél.

A felvázolt növekedési és inflációs pályától eltérően három alternatív forgatókönyvet fogalmazott meg a monetáris tanács. Mind a növekedési, mind az inflációs pálya kedvezőbb lehet, ha a kormány a SZKT-ben és konvergenciaprogramban lefektetett intézkedéseket végigviszi, aminek esetében csökken Magyarország kockázati felára, ami erősíti a forintot, csökkenti az inflációt és alacsonyabb kamatszintet tesz lehetővé. A vártnál drágább nyersanyagok azonban kamatemeléshez vezethetnek. A harmadik - egyben legkedvezőtlenebb - forgatókönyv szerint az eurózónás válság tovább mélyül, ami egyrészt a külső kereslet gyengülése nyomán csökkenti a GDP növekedését, másrészt a kockázati felárak emelkedése feljebb hathatja az inflációt, és a kamat szigorításához vezethet.

Az államháztartással kapcsolatban idén az MNB is egy komoly többletet vár a magánnyugdíj-pénztári vagyon miatt, de az alapfolyamatok romlanak a GDP 2,5 százalékára rúgó lazítás, adókiengedés miatt. Ez egyelőre egyébként még nem jelent meg a GDP-ben részben azért, mert még nem került sor a reálhozamok kifizetésére, részben a háztartások óvatos viselkedése miatt. Jövőre viszont javul az áht pozíciója, ráadásul a gazdaság gyenge ciklikus helyzetét kiszűrve a strukturális pozíció 2 százaléknál is kisebb hiányt mutathat, a fő számként értelmezett ESA-deficit 3,2 százalékra rúghat. De ha a kormány a stabilitási tartalékot és Széll Kálmán Terv intézkedéseit tartósan végrehajtja, akkor elérhető a kabinet 2,5 százalékos hiánycélja - véli a jegybank.