Január 8-ig kirülnek az iskolák. Szeptember végén ugyanis a kormány módosította a 2022/2023-as tanév rendjét: Az őszi szünetet hozzácsapták a téli szünethez, amely hat nappal lesz hosszabb a megszokotthoz képest így ez december 22-től január 8-ig tart. Persze a gyakorlat mást mutat: Tudunk olyan fővárosi intézményekről, ahol az őszi szünetet, az energiahelyzetre hivatkozva - kénytelen-kelletlen - mégis kiadták, így október 30-tól november 4-ig sem fűtés nem volt és értelemszerűen tanítás sem. A téli "vakáció" pedig már számtalan iskolában már most hétfőn elkezdődött: fűtés híján ugyanis külső programokat szerveztek a diákoknak. 

A kormány nem csinált titkot belőle, hogy mi vezette a kezét a döntésben: az energiatakarékosság.

A Belügyminisztérium  a sajtó érdeklődésére még hozzávetőleges összeget sem tudott mondani a spórolás mértékéről, mindössze annyit közölt, az intézményekben az eltérő adottságokra tekintettel egyedileg készül fűtési terv, illetve számítás az energiafelhasználásra vonatkozóan.

Spórolnak, de mennyit?

Egyelőre csak megbecsülni lehet, hogy mennyit takarít meg az oktatási intézményrendszert fenntartó magyar állam. Egy viszont igen valószínű: sokat, hiszen különben nem hozott volna ilyen, a szokásokat borító döntést. A napi.hu-nak nyilatkozó Felsmann Balázs, energetikai szakértő úgy számol, hogy ez intézményi szinten

akár 5-10 százalékos összfűtésköltség-megtakarítást jelenhet

Ennek pedig nemzetgazdasági szinten is érzékelhető hatása lehet - tette hozzá a szakértő. 

Mind a szülők, mind pedig az iskolák kész tényként szembesültek az új helyzettel. Az őszi szünet lefújása legfeljebb azoknak a családoknak okozhatott problémát, akiknek tervezett programjuk volt erre az időszakra, a téli szünet meghosszabbítása ugyanakkor már más tészta.

Ki fizeti végül a cechet?

Habár a közigazgatásban is szünet lesz és vélhetőleg sokan vesznek ki szabadságot az első hétre, bizonyára sokan akadnak akiknek valahogy gondoskodniuk kell az otthon maradt gyermekük ellátásáról. Azzal viszont, hogy az iskolások mellett az egyetemisták, tanárok, állami alkalmazottak is otthon töltik az év első, szokásosan hidegnek ígérkező hetet - talán nem túlzás állítani, hogy ezzel az állami spórolást is ők állják, egy vélhetőleg magasabb, januári fűtés- és áramszámla formájában. Felsmann Balázs szerint az állam által ilyenformán áthárított költségeket nagyon nehéz még számszerűsíteni. Egyéni élethelyzet-függő, hogy a normál mindennapokban ki, hogyan állítgatja a termosztátot, a távfűtéses lakások egy tekintélyes részében pedig a kérdés alapból irreleváns. Az viszont egyáltalán nem mellékes, hogy január 9-re, hétfőre sikerült-e visszafűteni a 2 és fél hét alatt kihűlt tantermeket.