A piacok számára is az egyik legfontosabb kérdés a közép-európai térséget illetően, hogy hova tart a a Magyarország és Lengyelország az Európai Bizottsággal vívott jogbiztonsági vitája – mondta Karen Vartapetov, a Standard &Poor's (S&P) regionális vezető elemzője a hitelminősítő cég által szervezett háttérbeszélgetésen.

Az S&P megítélése szerint az alapfogatókönyv az, hogy záros időn megszületik valamilyen kompromisszum az érintettek között, Magyarországgal talán hamarabb, mint a Lengyelekkel. Vartapenov szerint ez mindenkinek az érdeke, ebbe leginkább az szólhat bele, ha a lengyel kormánnyal példát akarna statuálni az Európai Bizottság és ezért keményebben lépne fel.

Ha megszületik a kompromisszum, az elérhető közelségbe hozza az uniós gazdaságtámogató forrásokat is, minderre akár már jövőre sor kerülhet. A negatív forgatókönyv szerint még jövőre, vagy 2023 elejére sincs sem elérhető uniós pénz, sem pedig érdemi kilátás egy megállapodásra, erre már valószínűleg lépne a hitelminősítő. Vartapetov hangsúlyozta azonban, nem ez az eshetőség amivel elsődlegesen számolnak.

A vita rövidtávon nem is kell, hogy fejtörést okozzon a kormányoknak. Jelentős költségvetési tartalékaik vannak, sőt, a járványválság alatt megugrott államadóssági szintek ellenére történelmien alacsony, az egyes országok reálkamatán aluli szinteken tudtak és tudnak a piacról is forrásokat bevonni, amivel egyelőre könnyen kiváltható az uniós pénz.

Betonszilárd a régió

Összességében meglepően jól át tudta vészelni a Covid-19 által kiváltott válság legrosszabb időszakát a világgazdaság, ezen belül is külön érdekes a közép-kelet-európai térség. Idénre és 2022-re vetítve globálisan itt lesz a negyedik leggyorsabb kilábalás, ez felülmúlja az Eurozónát, Japánt, és a világgazdasági átlagot is.

Ezen belül Magyarország idén és jövőre is az első háromban lesz a növekedésben. Idén Románia és Horvátország mögött, jövőre pedig Lettországot és Szlovákiét követve.

A hitelminősítői besorolások is azt tükrözik, hogy összességében stabil helyzetben van a keleti régió, ugyan az  S&P stabilra rontotta a magyar kilátásokat, ezzel még így is megfelelünk a térségi szintnek, ahol ezek szerint különösebb aggodalomra nincs ok.

Kockázati tényező az átoltottság ütemének fenntartása. Magyarország a teljes védelmet biztoító oltások tekintetében a második legmagasabb arányt hozza, Litvániával közel azonos, 60 százalék körüli szinten.

A térségben nagy a szórás, vészes a lemaradás például Romániában és Bulgáriában.  Vartapenov szerint nyugatról keltre haladva egyre csökken az oltakozási hajlandóság, talán a szovjet idők rossz emléke, talán a helyi kormányokba vetett bizalom miatt. A térség egészére nézve is erősen kérdéses, hogy mennyire lehetnek sikeresek az erőfeszítések, hogy az arányok felmenjenek a kívánt 70-80 százalékos magasságokig.