Lényegében a válság közvetlen kezelésére, ami az egészségügyi kiadásokat jelenti, beleértve a lélegeztetőgépek beszerzését, az egészségügyi dolgozók egyszeri jutalmát, nagyjából semmilyen pluszforrást nem állítottak be a magyar költségvetésbe. A bejelentett korrigált csomag is a GDP legfeljebb 1-2 százalékát mozgósította a válság enyhítésére. Ez nemhogy aktív keresletösztönzést, válságkezelést nem tesz lehetővé, de alapvetően egy megszorító költségvetést körvonalazott - fogalmazott a Surányi György egyetemi tanár, volt jegybankelnök a hetilapnak.

Holott nyilvánvaló, hogy ha az emberek elveszítik a munkájukat, bevétel nélkül maradnak, miközben Magyarország a fejlett országok legszűkmarkúbb munkanélküliségi támogatási rendszerét működteti, akkor előbb-utóbb jelentős társadalmi, szociális veszteségekkel kell szembenézni és a gazdaság is még jobban sérül.

Ma már világos, hogy egy olyan mértékű költségvetési hiány, ami gyakorlatilag semmilyen lökést nem ad a gazdaságnak, nem tartható. Ennek nyomán a nyár végére a várható idei költségvetési hiánycél a GDP 7-9 százalékára ugrott - vagyis a visszaesés által generált hiánytöbbleten felül plusz 4-4,5 százalékos deficitet vetítenek előre. Ha ezt jól és hatékonyan használja fel a gazdaságpolitika, akkor az olyan kereslettöbbletet eredményez, amely érdemben fékezi a GDP és a személyes jövedelmek visszaesését. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a pénz nem olyan helyekre és nem olyan társadalmi csoportoknak jut, akik azt rövidtávon el is költenék, vagyis keresletet teremtenének. A pénz jelentékeny részét olyan rétegek, csoportok, vállalkozások felé áramoltatják, akiknek igazából nincs szükségük erre a jövedelemre - azaz hatékonytalan a deficittöbblet felhasználása. A visszaesést kevéssé mérsékli, ugyanakkor nem stabilizálja százezrek jövedelemhelyzetét, s nem enyhíti a jövedelem visszaesését - fogalmazott a közgazdász.

Surányi György szerint még most sem lenne késő változtatni a gazdaságpolitikai irányon. Csakhogy az Orbán-kormány úgy gondolja, hogy a feladata a munkahelyek teremtése, illetve megvédése. Csakhogy ez tévedés - mondta a volt MNB-elnök.

A kormány feladata az, hogy jogbiztonságot, pénzügyi egyensúlyt, stabilitást, kiszámíthatóságot, kedvező adórendszert, s olyan oktatási és egészségügyi hátteret teremtsen, ami előfeltétele a magasan képzett versenyképes munkakínálatnak. A kormány dolga az is, hogy mérsékelje a súlyos jövedelemkülönbségeket. Ha az előbbieket jól kezeli, a gazdaság szereplői létre fogják hozni azokat a munkahelyeket, amelyek a teljes foglalkoztatást biztosítják.

Ehhez képest egész Európában - és ebben nem kivétel a magyar kormány sem - a bértámogatást helyezik előtérbe, ami összességében inkább káros, mint hasznos - véli Surányi. Véleménye szerint ugyanis egyrészt olyan területeken is támogatják a munkaerő megtartását, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy épségben kilábalnak a válságból, másrészt pedig olyan helyekre is kerül a bértámogatásból, ahol a tulajdonosok amúgy is megtartanák a munkaerőt.

A kormánynak tehát nem a munkahelyeket kell megvédenie, hanem azokat, akik elveszítik a munkájukat. Ezzel egyfelől jövedelmet és keresletet teremt, mérsékli a visszaesést, másfelől segít a családoknak túlélni a válságot, s lehetőséget teremtene arra, hogy új munkalehetőség után tudjanak nézni. Ez közép- és hosszútávon a gazdaság szerkezeti átalakulását, a versenyképesség helyreállítását is támogatná - vallja a közgazdász.