Lényegében a válság közvetlen kezelésére, ami az egészségügyi kiadásokat jelenti, beleértve a lélegeztetőgépek beszerzését, az egészségügyi dolgozók egyszeri jutalmát, nagyjából semmilyen pluszforrást nem állítottak be a magyar költségvetésbe. A bejelentett korrigált csomag is a GDP legfeljebb 1-2 százalékát mozgósította a válság enyhítésére. Ez nemhogy aktív keresletösztönzést, válságkezelést nem tesz lehetővé, de alapvetően egy megszorító költségvetést körvonalazott - fogalmazott a Surányi György egyetemi tanár, volt jegybankelnök a hetilapnak.
Holott nyilvánvaló, hogy ha az emberek elveszítik a munkájukat, bevétel nélkül maradnak, miközben Magyarország a fejlett országok legszűkmarkúbb munkanélküliségi támogatási rendszerét működteti, akkor előbb-utóbb jelentős társadalmi, szociális veszteségekkel kell szembenézni és a gazdaság is még jobban sérül.
Ma már világos, hogy egy olyan mértékű költségvetési hiány, ami gyakorlatilag semmilyen lökést nem ad a gazdaságnak, nem tartható. Ennek nyomán a nyár végére a várható idei költségvetési hiánycél a GDP 7-9 százalékára ugrott - vagyis a visszaesés által generált hiánytöbbleten felül plusz 4-4,5 százalékos deficitet vetítenek előre. Ha ezt jól és hatékonyan használja fel a gazdaságpolitika, akkor az olyan kereslettöbbletet eredményez, amely érdemben fékezi a GDP és a személyes jövedelmek visszaesését. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a pénz nem olyan helyekre és nem olyan társadalmi csoportoknak jut, akik azt rövidtávon el is költenék, vagyis keresletet teremtenének. A pénz jelentékeny részét olyan rétegek, csoportok, vállalkozások felé áramoltatják, akiknek igazából nincs szükségük erre a jövedelemre - azaz hatékonytalan a deficittöbblet felhasználása. A visszaesést kevéssé mérsékli, ugyanakkor nem stabilizálja százezrek jövedelemhelyzetét, s nem enyhíti a jövedelem visszaesését - fogalmazott a közgazdász.
Surányi György szerint még most sem lenne késő változtatni a gazdaságpolitikai irányon. Csakhogy az Orbán-kormány úgy gondolja, hogy a feladata a munkahelyek teremtése, illetve megvédése. Csakhogy ez tévedés - mondta a volt MNB-elnök.
A kormány feladata az, hogy jogbiztonságot, pénzügyi egyensúlyt, stabilitást, kiszámíthatóságot, kedvező adórendszert, s olyan oktatási és egészségügyi hátteret teremtsen, ami előfeltétele a magasan képzett versenyképes munkakínálatnak. A kormány dolga az is, hogy mérsékelje a súlyos jövedelemkülönbségeket. Ha az előbbieket jól kezeli, a gazdaság szereplői létre fogják hozni azokat a munkahelyeket, amelyek a teljes foglalkoztatást biztosítják.
Ehhez képest egész Európában - és ebben nem kivétel a magyar kormány sem - a bértámogatást helyezik előtérbe, ami összességében inkább káros, mint hasznos - véli Surányi. Véleménye szerint ugyanis egyrészt olyan területeken is támogatják a munkaerő megtartását, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy épségben kilábalnak a válságból, másrészt pedig olyan helyekre is kerül a bértámogatásból, ahol a tulajdonosok amúgy is megtartanák a munkaerőt.
A kormánynak tehát nem a munkahelyeket kell megvédenie, hanem azokat, akik elveszítik a munkájukat. Ezzel egyfelől jövedelmet és keresletet teremt, mérsékli a visszaesést, másfelől segít a családoknak túlélni a válságot, s lehetőséget teremtene arra, hogy új munkalehetőség után tudjanak nézni. Ez közép- és hosszútávon a gazdaság szerkezeti átalakulását, a versenyképesség helyreállítását is támogatná - vallja a közgazdász.
Legolvasottabb

Hatalmas segítség jön az ingatlan adásvételeknél

Nem fogja kitalálni, melyik Magyarország legforgalmasabb vasútállomása

Több mint százezren szavaztak, megvan az év szállodája

25 százalékos béremelés helyett csak egy jókora pofont kapott a közszféra

Rakétával alig egy perc - figyelmeztette Putyin Jonnsont
