Csütörtökön a Republikon Intézet által szervezett fórumon tartott előadást Surányi György közgazdász, aki jegybankelnökként 1995-ben kulcsszerepet játszott a költségvetési egyensúly helyreállításában, és a felszökő infláció leszorításában. A kormánnyal nem szimpatizáló közgazdászok évről évre felmondják a gazdasági összeomlást - mondta Surányi, de ő nem lát ilyen veszélyt, ugyanakkor az is biztos, hogy ez aligha a kormány rátermettségének köszönhető.

Ahhoz képest, hogy 2021 közepéig csak azt lehetett hallani a jelenlegi MNB-elnöktől, Matolcsy Györgytől, hogy milyen zseniálisan manőverezik a jegybank, szerinte leginkább arról van szó, hogy a globalizációnak köszönhető előnyös változásokat saját sikerükként könyvelték el.

Dübörgünk, csak nem magunktól

Az átlagos 2 százalékos inflációt, ami gyakran dezinflációként is megjelent a 2010-es években, leginkább a fejlődő országok munkájának köszönhetjük, és a kormány által rendszeresen kiemelt, valóban imponálónak mondható számok sok esetben üresek. Az Európai Unió támogatása nélkül vagy nem lettünk volna képesek csökkenteni az államadósságot, vagy olyan stagnáló, lassan fejlődő gazdaságként botorkálnánk, mint amilyenre az elkövetkező években számíthatunk.

Hála a támogatásoknak, Magyarország nettó államadósságát a 2009-es 70 százalékról, 2016-ra 20 százalékra sikerült csökkenteni, és ez adja azt a mozgásteret, ami most is lehetővé teszi, hogy növekedjen a magyar gazdaság 2-3, akár 4 évig is, még a minap bejelentett különadók nélkül, vagy az EU-s pénzcsapok elzárása mellett is.

Surányi már csak emiatt is túlzásnak érezte, amikor a közelmúltban Matolcsy György arról beszélt, hogy tarthatatlan az ország jelenlegi gazdaságpolitikája, szerinte az ő pozíciójából ez meglehetősen példátlan kijelentés volt. Ettől függetlenül látni kell azt is, mennyire hátra szorult Magyarország az európai versenytársaihoz képest.

Lassul a gépezet

Ugyan papíron jól hangzik, hogy az utóbbi 10 évben egy főre jutó GDP-ben 10 százalékkal közelebb kerültünk az EU-átlaghoz, de az így elért 76 százalék inkább köszönhető a dél-európai országok, (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország és Ciprus) 8-20 százalékkal elmaradásának. Tehát sokkal inkább az európai átlag visszaeséséről van szó, és a fejlett nyugati országokhoz viszonyítva, szinte semmit nem léptünk előre az elmúlt 10 évben.

Elmondása szerint nem várható más az elkövetkező években sem, különösen azért, mert a pandémia és az orosz-ukrán háború hatására, 30-40 év után most egyfajta deglobalizáció jöhet. Ez az USA-ban szerinte mindenképpen tartós inflációhoz fog vezetni, de Európán belül ez egyelőre nem eldöntött kérdés.

Az infláció szerinte rövid távon segít a hazai gazdasági mutatókon, és jelenleg papíron nem tér el a 9,6 százalékos EU-s átlagtól, ez azonban csak úgy lehetséges, hogy az általa elvi alapon is elítélt állami árszabásokkal, a fixált rezsiárak 4-5 százalékát elfojtják a tényleges inflációt. Természetesen erről jelentős részben tehet a jelenlegi geopolitikai helyzet, de az EU-ban nálunk van a harmadik legnagyobb valós infláció, és ebből 6-7 százalékot a kormány unortodox gazdaságpolitikájának köszönhetünk.

Stopok helyett csekkek

Az ársapkák és az ehhez hasonló befagyasztások gazdaságellenesek, elsősorban azért, mert azokra is kiterjeszti a kedvezményeket, akik egyébként nem szorulnak rá - véli Surányi György. Az előadás utáni panelbeszélgetésen többször is szóba kerültek Márki-Zay Péter, az egyesült ellenzék volt miniszterelnök-jelöltjének mondatai, aki Surányihoz hasonlóan azt emelte ki, hogy akik fával fűtenek a legjobban rászorulók, de egyáltalán nem részesülnek a rezsicsökkentésből.

Az árstopok helyett Surányi célzottabb segélyezést javasolna a rászorulóknak, ami mellett saját hatáskörben dönthetnék el, mi az amin spórolni szeretnének a nehezebb gazdasági körülmények közepette. A Márki-Zay által megfogalmazott spórolásra ösztönző politika, amit Nyugat-Európa is közvetít, szerinte jóval támogatandóbb, mint az általános árbefagyasztás.

Elkerülhetetlen euró

A hatósági árszabásokon túl a  volt MNB-elnök az euróbevezetésben is Márki-Zayéhoz hasonló állásponton van, 4-5 éven belül feltétlen érdeke Magyarországnak, hogy részévé váljon az eurózónának. Bár szerinte sokáig nem volt értelme előre szaladni ezzel, 2013-tól a pandémiás időszakon át olyan fejlődésen ment át az euró, hogy most már bőven több előnnyel jár a bevezetése, mint a forint fenntartásával való mozgástér.

Az eurózónából való kimaradás egyértelműen dezintegrálja Magyarországot, és így óhatatlan, hogy egyre jobban az Európai Unió perifériájába kerüljünk egy harmadrangú ország szintjére, ami csak még jobban fölerősítené a most következő deglobalizáció gazdasági fejlődést akadályozó hatásait.

A teljes előadást, és az azt követő panelbeszélgetést, itt tekinthetik meg: