A cél most nem az, hogy mindenki maradjon otthon, hanem hogy megvédjük Magyarország működőképességét.

- mondta el Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában, amelyben arra hivatkozott, hogy a nemzeti konzultáció alapján azt látják, a magyarok nem akarnak lezárásokat.

"A célunk mindig az volt, hogy elég alacsony szinten tartsuk a járvány terjedését, hogy az egészségügyi rendszerünk és az egész társadalom továbbra is normálisan működhessen" - ezt pedig már az az Anders Tegnell vezető epidemiológus mondta, aki Svédország teljesen különutas járványkezelési stratégiájáért felelt. Míg a világon sokan bírálták amiatt, hogy a kormány nem vezetett be kijárási korlátozásokat, nem írta elő a maszkhasználatot, helyette csak távolságtartást, higiéniai kötelezettségeket rótt az emberekre; addig hazájában nemzeti hősként tisztelik. Jól mutatja ezt a Dagens Nyheter felmérése, mely szerint míg áprilisban 50 százalék, majd augusztusban csak 34 gondolta azt, hogy a svéd kormány jól kezeli a járványt, addig Tegnellben a bizalom rendületlen volt: júniusban csak az emberek 60 százaléka mondta azt, hogy hisz a járványügyi szakember stratégiájában, míg augusztusban már 63 százalék mondta azt, hogy szerinte jó Tegnell módszere.

Kapcsolódó

A magyar miniszterelnök és a svéd szakember kijelentése lényegében ugyanazt jelenti: nincs értelme bezárni a társadalmat. Csak míg Orbán Viktor leginkább gazdasági szempontok szerint tette ezt a kijelentését - valamint a közvélemény-kutatások által mutatott közelvárásoknak igyekszik megfelelni -, addig Tegnell mindig visszautasította, hogy Svédország gazdasági növekedését próbálná fenntartani. Szakmailag érvelt amellett, hogy a járvány második hulláma akkor kerülhető el, ha a lakosság nagy része immunissá válik a koronavírusra, vagyis átesik a betegségen.

Sok volt a halott, de ugyanazért, mint Magyarországon

Svédországban 5843 áldozatot követelt a koronavírus-járvány, ami lakosságarányosan az egyik legmagasabb szám a világon, viszont augusztus eleje óta mindössze 1 százalékos volt a növekedés. Ha pedig azt nézzük, hogy miért következett be a legtöbb haláleset, akkor az látszik, hogy ugyanazért, amiért Magyarországon is magas a felismert esetekre jutó mortalitás: az idősotthonokat, ahol nem egyszerűen veszélyeztetett korú, de rossz immunrendszerű emberek vannak összezárva, nem sikerült rendesen megvédeni.

Már áprilisban látszott, hogy a megerősített esetekre jutó halálozási ráta alapján Magyarország és Svédország nagyjából azonos pályát járt be: május végéig nagyjából azonos volt az összes esetre jutó halálozások aránya 13,6-12 százalék. Ilyenkor gyakran felhozott védekezés volt magyar részről, hogy 1000 főre vetítve a magyar mortalitás sokkal alacsonyabb volt, de abból a szempontból beszédes volt, hogy ugyanakkora eséllyel élte túl egy itthoni ember a fertőzést, mint Svédországban, pontosan azért, mert ugyanabban a cipőben jártunk az idős otthonokkal. Szállóige is lett, hogy "elhunyt egy újabb idős, krónikus betegségben szenvedő fertőzött".

A különbség ekkor annyi volt, hogy a magyar kormány bevezetett kijárási korlátozásokat, míg a stockholmi vezetés laza tiltásokkal operált, lényegében hagyta terjedni a járványt, hogy minél hamarabb elérje a nyájimmunitást. Mostanra viszont a svéd mortalitás bebukott a magyar alá, vagyis a jelek szerint sikerült megvédeniük a veszélyeztetett csoportokat, itthon is egyelőre a fiatalok között terjed a betegség.

A skandináv államban ezt azzal magyarázzák, hogy mostanra magas immunitási szintet értek el: kevés az új eset, augusztus óta pedig alig haltak meg a járványban. Magyarországon most a fertőzés is gyorsan terjed, egyelőre viszont inkább a fiatalok között, ami azzal is jár, hogy a mortalitási ráta itthon is javulni kezdett. Azonban a koronavírus fertőzésszámok berobbanása után átlagosan 14-21 nappal a halálozások száma is megnő, ugyanis ekkor a veszélyeztetett csoportokhoz is elér már a betegség.

Megérte?

Svédországban az emberek 60 százaléka az egész járvány alatt ünnepelte a kormányát, hogy nem vezetett be kijárási korlátozásokat, még a magas halálozási arány miatt sem volt nagy közfelháborodás. Viszont arról, hogy a gazdasági károkat mennyire tudták kivédeni, megoszlanak a vélemények.

A második negyedévben az ország GDP-je 8,3 százalékot zuhant, míg a szomszédos, erős korlátozásokkal élő Norvégia 7,1 százalékot esett, míg a kijárást bizonyos ideig tiltó, de az iskolákat hamar újranyitó Dánia és Finnország gazdaságai csak 7,4 illetve 3,2 százalékkal zsugorodtak. A svéd jegybanki és kormányzati vélemény az, hogy tilalmakkal sokkal rosszabb negyedévük lett volna.

Itt érdemes figyelembe venni, hogy Svédország egy nyitottabb gazdaság - jobban kitett az exportnak -, mint Norvégia vagy Finnország. Mivel kereskedelmi partnereik mind karanténba vonultak, a válság hatására leállt a fogyasztás, a svéd termékekre és szolgáltatásokra kisebb keresletet adódott külföldön, valamint a lakosságra bízott védekezés egyik fontos eleme volt, hogy kérték, az emberek kevesebbet járjanak éttermekbe, boltokba, így az országon belüli fogyasztás is visszaesett. Az export visszaesésének hatása - a helyi statisztikai hivatal szerint - önmagában 3,3 százalékos zsugorodásért felelt, a háztartások fogyasztása ‑7,7 százalékos volt a második negyedévben, ami a GPD-zuhanás 3,4-ért felelt. Ugyanez a szám a szomszédos Dániában majdnem 6 százalékra ugrott.

Az uniós országok közül a svéd gazdaság zsugorodása inkább lefelé lóg ki: Spanyolországban 18,5, Franciaországban 13,8, Olaszországban 12,4 százalék volt a visszaesés, míg az uniós átlag 11,9 százalékos mínuszra jött ki.

Mire jut Magyarország?

Magyarország gazdasága még nyitottabb (és kitettebb a nemzetközi helyzetnek), mint Svédország: tavaly a GDP 83,33 százalékát adta a külkereskedelem a Világbank adatai szerint. A gyárleállások, a teljes bezárkózás, a turizmus szinte teljes földbeállása rekord, 13,6 százalékos visszaesést hozott, pont az export megszűnésével. A nettó export zsugorodása önmagában 7,7 százalékponttal húzta vissza a gazdaságot. Az ipar hozzáadott értéke 20, az építőiparé pedig 13,2 százalékkal zuhant. A kijárási korlátozások miatt a szolgáltatások hozzáadott értéke együttesen 12,2 százalékkal mérséklődött.

Itthon a háztartások tényleges fogyasztása 8,6 százalékkal mérséklődött, ami alapvetően jobb adat volt, mint amire előzetesen számítani lehetett, ha a többi hasonló adattal együtt nézzük, a végső fogyasztás 6,6 százalékkal zuhant. Ez itthon a GDP-visszaesés harmadáért felelt, 4,5 százalékért felelt a KSH szerint.

Összehasonlítva a két ország - azért erősen eltérő szerkezetű - gazdaságát, a leginkább tehát a fogyasztásnál érvényesülhet, ha nem lesznek kiterjedt korlátozások a második hullám alatt. A megjósolhatatlan faktor az, hogy az emberek mennyire ijednek meg attól, ha gyorsan terjedni kezd a járvány. Valamint az is kockázati tényező, hogy Magyarország külkereskedelmi partnerei milyen intézkedéseket vezetnek be a koronavírus miatt.

Kérdéses az is, hogy milyen gazdaság ösztönző lépéseket tud megtenni a kormány és a jegybank az ősszel. Az MNB mozgástere szűkös: kamatvágást már nem akarnak, míg a vállalatoknak segítő hitelprogramra eddig nem mutatkozik nagy kereslet. Az 1500 milliárdos keretösszegű NHP Hajrá! programban mindössze 467 milliárd forintnyi kihelyezés történt, vagyis egyelőre alig a pénz harmadára volt érdeklődés. Monetáris helyett inkább fiskális ösztönzésre lehet szükség, kérdés, hogy a miniszterelnök és kormánya mire költ majd a költségvetésből, ha már a nemzeti konzultáció alapján az emberek azt akarják, hogy az ország működjön.