Az 5,4 százalékos államháztartási hiánnyal kapcsolatban félrevezető lehet, ha csak a számokat hasonlítjuk össze, például a Magyarországtól teljesen eltérő gazdasági szerkezetű Görögországéval - véli Akar László. "Természetesen ez egy nagyon magas szám, ugyanakkor fontosabb jelző a költségvetés elsődleges (azaz kamatkiadások nélküli) egyenlege, amely tavaly a GDP 1,1 százalékának megfelelő hiányt mutatott, miközben az EU átlaga 1,0 százalék volt" - mondta a Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója. Mivel a 13. havi kifizetések az egyik évben rontják, a másik évben javítják a költségvetés egyenlegét, a GDP 0,5 százalékára rúgó kiadás nem befolyásolja lényegesen a magyar államháztartási hiányt. Összefoglalva: az abszolút hiány magas, de az elsődleges deficit nem mutat kiugróan rossz értéket az európai gazdaságokhoz képest. Csak korlátozott piaci hatása volt az Eurostat bejelentésének, ugyanis az még mindig a 2004-es deficitről szólt, miközben mindenki az idei és jövő évi büdzsé alakulására, illetve az autópálya-elszámolások megoldására kíváncsi - fogalmazott Pintér András, az IEB elemzője. A szakember hozzátette: az Eurostat jelentése a PM és a számvevőszék deficitkorrigálásainak sorába illeszkedik, a piac azonban az autópályafinanszírozás és a konvergencia-program tarthatóságával kapcsolatban várja az EU álláspontját. Autópálya-ügyben a legfontosabb kérdés, hogy hosszabb távon a PPP-finanszírozást hogyan kell figyelembe venni a költségvetésben. Pintér András úgy véli, piac számára kiemelten fontos ügyekkel kapcsolatban akár heteket is várni kell az Eurostat álláspontjára - valószínűleg jelenleg is folynak az egyeztetések Brüsszel és a PM között. Az Eurostat jelentésével kapcsolatban a szerdai kormányülés után a pénzügyminiszter is sajtótájékoztatót tart. Az elemző szerint ezen Veres János várhatóan nem tud majd pontos deficitszámot mondani, azaz a NAPI Gazdaság mai interjújában foglaltakhoz képest érdemi többletinformációra nem lehet számítani.
QP | Quality Placement