Az Európai Bizottság (EB) diszkriminációnak tartja azt a gyakorlatot, hogy magyarországi útépítéseknél az ajánlattételi felhívásban kikötötték egy állandó aszfaltkeverő üzem ötven kilométeren belüli meglétét. Szinte csak a legnagyobb vállalatok feleltek meg a feltételeknek. Többek között a Közgép, a Strabag, a Swietelsky, az Euraszfalt, a Nemzetközi Vegyépszer adott be sikeres pályázatokat. A probléma szerteágazó: a közlekedési operatív programban és mind a hét területi operatív programban szereplő közútfejlesztési programok az érintettek.

Nyáron az EB közölte a magyar kormánnyal, hogy a szabálytalanságok miatt 300 millió euró (90 milliárd forint) pénzügyi korrekciót tart méltányosnak. Ezt az ajánlatot azonban a magyar kormány augusztusban elutasította, és kijelentették, hogy ha kell, az Európai Bíróságig viszik a dolgot. November 13-án megindult a pénzügyi korrekciós eljárás, melynek keretében felfüggesztették a kifizetéseket az operatív programok érintett prioritásaiban.

Ha megszületik a Bizottság korrekciós döntése, akkor a bírságot a magyar államkasszának vissza kell fizetnie Brüsszelnek, és a pénzzel csökkentik a rendelkezésre álló források mennyiségét. Tehát nemcsak közel 100 milliárd forintos kiadása keletkezik a költségvetésnek, hanem a pénzt még csak nem is lehet újra elkölteni más projektre. (Ha a magyar kormány mégis úgy döntene, hogy elfogadja a Bizottság ajánlatát, akkor a pénz nem veszne el, újra felhasználható lenne más projektekben 2015 végéig.)

Az uniós pályázatoknál alkalmazott diszkrimináció miatt egyébként az érintett pályázatok értékének maximum egynegyedét lehet kiróni bírságként. A Bizottság valamivel kevesebb, körülbelül 20 százalékos bírságot állapított meg, ami nagyjából 300 millió euró, azaz 90 milliárd forint ebben az esetben - mutat rá az EUrologus. A büntetési tétel meghatározásánál figyelembe vették azt is, ha a diszkriminatív intézkedés ellenére volt verseny, tehát több érvényes ajánlat is érkezett. Erre figyelemmel több esetben a maximálisnál kisebb büntetési tételt állapítottak meg. Létezik olyan álláspont is, hogy a Bizottság akár magasabb bírságot is megállapíthatott volna, ha nem alkalmazza a fenti méltányossági szabályokat.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára ugyanakkor nem tartja méltányosnak az összeget, sőt, ezt az összeget indokolatlanul magasnak tartja a magyar kormány. Ezenkívül szerintük a Bizottság érvelése többszörösen is bukdácsol, ezért nem hajlandóak kompromisszumot kötni - tette hozzá.

Az EUrológus megjegyzi: ha Magyarország 2015 januárjában mégis elfogadja a Bizottság ajánlatát, akkor nem születik formális döntés a támogatás elvonásáról. A projektek ugyan elveszítik ezt a támogatást, és a magyar adófizetők pénzéből kell kifizetnie a kormánynak a számlákat. De a keret nem vész el, és a pénzt más projektekre még lehívhatja a kormány.

Ha a kormány nem fogadja el az ajánlatot, akkor a Bizottság jövő év elején hoz egy döntést, amiben megállapítja a bírságot, ezzel csökken az elkölthető keret, a pénzt ténylegesen vissza kell utalnia a magyar kormánynak, és nem is hívhatja le újra. A döntést azonnal végre kell hajtani.

Csepreghy ugyanakkor azt is mondta: nem kizárt, hogy Magyarország a bírósági vizsgálati szintig is el fog menni. Ez viszont évekig is elhúzódhat, a végén pedig jelenleg nagyobb esély látszik arra, hogy Magyarország fog rosszul járni, főleg annak fényében, hogy a Bizottság az ilyen döntések előtt elég részletes jogi elemzést végez, az esetek túlnyomó többségében megnyeri a hasonló pereket az Európai Bíróságon.