Bár azóta nemzetgazdasági szinten az összköltés a GDP egy százaléka körül stagnál, a vállalatok aránya valóban emelkedik. Ezzel együtt a cégek körében még komoly tartalékok vannak - állapította meg Balla Gergely, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára, kabinetfőnöke a Napi Gazdaság "Innovációval a versenyelőnyért" konferenciáján.

Kedvezőtlen viszont, hogy a múlt ősszel kezdődött gazdasági válságra a cégek elsősorban k+f+i költés visszafogásával reagáltak. A válságkezelő kormány a makroegyensúly és a gazdasági-társadalmi stabilizáció mellett a növekedés alapjainak megteremtését is célul tűzte ki - ennek része az innováció erősítése.

A k+f+i támogatási programok mellett jut forrás a munkaerő megtartására (KTIA pályyzat), valamint a páláyzati pénzeket gyorsabban fizetik ki. A válságot követő időszakot pedig töübb tényező segíthet megalapozni (Kutatóegyetem és Pólus program, ELI, NEKIFUT, TIOP 1. 3.1., stb.) - mondta Balla.
 
Mára elkészültek a kiemelt ágazatok fejlesztését célzó akciótervek (járműipar, gyógyszeripar és biotechnológia, infokommunikációs technológoa, logisztika).
A kiemelt feladatok közé tartozik a szemlélet és kultúraváltás az innovációs szereplők részéről. Az együttműködés, a verseny és a hatékonyságg mellet fontos a szellemi termékek védelmének kultúrája is.

A KSH adatai szerint 2008-ban 266 milliárd forint jutott a k+f-re. A 2009-2010-ben rendelkezésre álló források nagysága 170-180 milliárd forint, ebből évi 85 miliárd jut a cégeknek. A fő hazai források (KTIA 30-60 milliárd, OTKA - 5 milliárd), mellett az ÚMFT 100-140 milliárdo tjelent, ezt egészíthetii ki az EU 7. Keretprogramja évi 22-28 milliárd forinttal.

A fontosabb pályázati forrásokból 2010-ben várhatóan összesen 188,3 milliárd forint áll rendelkezésre. (ebből a KTIA 30 milliárd lehet).

A deregulációs szabálycsomag hamarosan elkészül, célja a pályázatok átfutási idejének csökkentése és az átláthatóság erősítése. 

QP | Quality Placement